Somme 1916 |
DR. PETHŐ SÁNDOR |
2006.04.11. 15:35 |
Az Entente-nak az év tavaszára tervezett egyetemes és szimultán-támadó vállalkozásai közül csak az angolok és franciák ostroma a németeknek nyugati vonalai ellen érte meg a kései őszt. A tőzeg-tűz szívós, olykor lankadó s aztán megint újra fellángoló természetére emlékeztet ez az impozáns és dühödt kísérlet, amelyet jó ideje már inkább politikai mint katonai szempontok hevítenek, amelyet olyan sivár stratégiai kilátások közepett kell folytatni az erők végső kimerüléséig s amelyet olyan keservesen minimális eredménnyel kellene lezárni, ha ugyan a nyugati hatalmak ilyen radikális elhatározásokra el tudnák szánni magukat.
|
Az angliai csata |
|
2006.04.11. 15:28 |
A dunkerque-i brit kudarc és Franciaország kiesése után Hitler arra számított, hogy sikerül békét kötnie Angliával. Július elején a berlini sportcsarnokban elhangzott beszédében közölte is feltételeit: Németország uralja Európa meghódított területeit és visszakap néhány az első világháborúban elveszített gyarmatot, cserébe Nagy-Britannia megtarthatja tengerentúli birodalmát. Angliában azonban a németekkel való kiegyezést csak egy gyenge csoport fontolgatta (elsősorban Lord Halifax külügyminiszter vezetésével), és az is csak igen határozatlanul. Még Chamberlain is Churchill mellé állt, aki a Parlamentben kijelentette: „Harcolunk a tengerpartokon, a kikötőkben, a mezőkön és a városok utcáin és harcolunk a dombok között és a hegyekben. Soha sem adjuk meg magunkat, és ha, amit egy percig sem hiszünk, a sziget, vagy annak nagy része le lenne igázva, akkor birodalmunk tengeren túli részéi a brit hajóhad segítségével folytatják a harcot.”
|
Koreai háború (1950-1953) |
|
2006.01.28. 11:17 |
Koreát a II. világháború után - a szövetségesek egyezményének megfelelően - a 38. szélességi foktól északra a szovjetek, délre pedig az amerikaiak vonultak be, hogy felügyeljék a japán haderők lefegyverzését és kivonulását. Északon azonban a szovjet támogatást élvező helyi kommunista párt elszabotálta a megállapodást. Ezért az Egyesült Államok az ENSZ elé vitte a félsziget egyesítésének ügyét, ahol határozatot hoztak, hogy Koreában nemzetgyűlési választásokat kell tartani, majd egységes kormányt kell létrehozni.
|
Budapest ostroma |
|
2005.12.01. 18:38 |
Budapest ostromlott erőddé válása 1944 nyarán még nem volt törvényszerű. Novemberre azonban több tényező hatására azzá lett. Ennek ellenére 1944 szeptemberéig sokan úgy gondolták, a harcok nem érhetik el a fővárost. Addig eljutottak, hogy a háború elveszett, de komolyan bíztak a front megmerevedésében {I-388.} a Kárpátok vonalán, vagy a fegyverszünetben. A felismerés, hogy a szovjet hadsereg mégis eléri Budapestet, s hogy ez igen gyorsan bekövetkezhet, csak szeptember közepén vált bizonyossá.
A Magyarországon kiépített erődvonalakban Budapest kulcsfontosságú helyet foglalt el. A Karola-vonal és a Margit-vonal között feküdt, ami az egyik fő tényezőjét jelentetett hadszíntérré válásának. A Karola- és a Margit-vonal közötti kapcsolat megteremtésére, egyben a pesti hídfő védelmére építették ki az Attila-vonalat, amely három állásrendszerből állt, mindhárom a Dunától a Dunáig teljes félkört alkotott. Legkülső öve Alsógödnél vált el a folyótól, majd Csomád, Veresegyház, Isaszeg, Maglód, Vecsés és Gyál érintésével Dunaharasztinál jutott ki ahhoz. A középső védőöv Dunakeszi, Mogyoród, Kerepes, Pécel, Ferihegy, Pestszentimre, Soroksár térségében húzódott. A belsőt az akkori külvárosok peremén, Újpesten, Kőbányán és Kispesten építették ki. A két nagy szigetet, a Szentendreit és a Csepelt a németek védeni szándékoztak.
Magyar tüzérség a Budapest körüli harcokban 1944 telén
|
A "Siklólovagok" támadása |
|
2005.11.30. 22:16 |
A Csatorna titeket megállíthat, de bennünket nem! - hirdették a krétával felírt, öles betűk a 13-as oldalszámú vitorlázógép törzsén. Valamivel hátrébb, kisebbekkel ez állt: Nem felejtünk Coventry, Plymouth, Bristol és London! Fritzek, most mi jövünk! A körülötte gyülekező deszantosok, fekete, barna és zöld festékkel elcsúfított arca mindenre elszántságról vallott. A sisakjukról lecsüngő álcázás még marconábbá tette külsejüket. Ugyanekkor mások, másik reptereken, nagy hórukkozással dzsipeket, páncéltörő- vagy légelhárító ágyúkat rakodtak be a Horsák és a Hamilcarok gyomrába. Megint más megindulási körletekben ezalatt, felszerelésük súlya alatt nyögő harcosok viaskodtak a szállítógépek meredek lépcsőivel. Valamennyien a britek 6. légideszant-hadosztályának a katonái voltak és első, éles bevetésükre készültek. Mindez 1944. június 5-én, a sötétedést követő órákban történt, a "D-day"-ként elhíresült, normandiai partraszállás előestéjén.
|
A Vietcongok |
|
2005.11.30. 21:43 |
A Kommunista Vietnámok, vagy másnéven Vietcongok, az északi-felszabadulás front egyik katonai irányzata volt, és őket a Központi Hivatal irányította, Dél-Vietnámból, ami a kambodzsai határ mellet volt. Fegyverekért, lőszerekért, külöleges felszerelésért a Vietek a Ho Chi Minh-re támaszkodtak. Más szükségleteket Dél-Vietnámban találtak.
|
A KEZDET Lengyelország, 1939 szeptember - a "Gelb" terv |
|
2005.11.30. 19:06 |
Lengyelországot 1918 november 3 -án kiáltották ki - a szabad, független Lengyelország megalakitása a szövetségesek egyik hadicéljává vált az I. világháború vége előtt, de párizsi "békecsinálók" katasztrofálisan "elszabták" az új Lengyelország térképét: a lengyelek kijáratot kaptak a Balti- tengerre, amivel németek százezrei kerültek lengyel fennhatóság alá, és Kelet- Poroszországnak nem maradt szárazföldi összekötettése Németországgal. Lengyelország határait a St. Germain- i és a Versailles- i szerződés állapitotta meg véglegesen, ehez társult még a 18 hónapig tartó szovjet-lengyel háború után megkötött rigai békeszerződés, amelynek értelmében a lengyelek jelentékeny belorusz és ukrán területeket kaptak a belső káosszal és anarchiával viaskodó Szovjetuniótól.
|
A magyar huszár születése, dicsõ harcai és történelmi jelentõsége |
Nagy Kálmán |
2005.11.16. 22:52 |
Népünk történetében nem a XV. században, a török betörések idején jelent meg elõször az a könnyû lovaskatona, akit huszárnak nevezünk! Csupán az történt, hogy elsõ "névjegyét", a huszár szót legnagyobb királyunk, Hunyadi Mátyás mondta tollba 1481-ben apósának, a nápolyi királynak szóló levelében. Éspedig ilyen módon: "equites levis armaturae, quos hussarones appellamus!" Vagyis "könnyû fegyverzetû lovasok, akiket huszároknak nevezünk." Ez azt jelenti, hogy a huszár szót a mi lovaskatonánkra vonatkoztatva legrégebbrõl ekkortól ismerjük írásban, mert mint nemesi családnév hiteles okmányokban már elõbb, 1449-bõl, sõt már 1403-ból is ismeretes.
|
AZ orosz-japán háború 1904-1905 |
|
2005.11.16. 20:42 |
A múlt század eleji orosz-japán háború időben és térben igen messze zajlott le tőlünk és a távolság, meg a história többszörös orwelli transzformációjának köde borítja, amelyen át a korszakhatárt jelentő tengeri hadműveletek is csak körvonalakban látszanak. Abban a szerencsében volt részem, hogy a tényeket respektáló és hazájuk hagyományait megőrző japánok jóvoltából körülnézhettem a köd másik oldalán, kiegészítve azzal, amihez nem-történész létemre idehaza hozzáférhettem. Mindezért köszönet illeti
|
VERDUNI "VÉRSZIVATTYÚ" |
|
2005.11.13. 20:46 |
Verdun, a francia Maas-vonal legfontosabb erődítése és egyben a legerősebb táborvár a lotharingiai határ és Párizs között, a francia nép szemében Franciaország keleti kapuját jelentette. Megtartása elsősorban erkölcsi okokból bírt jelentőséggel.
Ez a vár a francia-német arcvonal egyik főtörési pontján feküdt. A francia arcvonal itt előreugrott a német vonal felé és ezzel kihívta a németek kettős támadását, észak és kelet felől. A franciák azonban Verdunt az említett okokból mégis tartották.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…