K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Somme 1916	DR. PETH� S�NDOR	2006.04.11. 15:35
Az Entente-nak az �v tavasz�ra tervezett egyetemes �s szimult�n-t�mad� v�llalkoz�sai k�z�l csak az angolok �s franci�k ostroma a n�meteknek nyugati vonalai ellen �rte meg a k�sei �szt. A t�zeg-t�z sz�v�s, olykor lankad� s azt�n megint �jra fell�ngol� term�szet�re eml�keztet ez az impoz�ns �s d�h�dt k�s�rlet, amelyet j� ideje m�r ink�bb politikai mint katonai szempontok hev�tenek, amelyet olyan siv�r strat�giai kil�t�sok k�zepett kell folytatni az er�k v�gs� kimer�l�s�ig s amelyet olyan keservesen minim�lis eredm�nnyel kellene lez�rni, ha ugyan a nyugati hatalmak ilyen radik�lis elhat�roz�sokra el tudn�k sz�nni magukat. Tov�bb…

Az angliai csata		2006.04.11. 15:28
A dunkerque-i brit kudarc �s Franciaorsz�g kies�se ut�n Hitler arra sz�m�tott, hogy siker�l b�k�t k�tnie Angli�val. J�lius elej�n a berlini sportcsarnokban elhangzott besz�d�ben k�z�lte is felt�teleit: N�metorsz�g uralja Eur�pa megh�d�tott ter�leteit �s visszakap n�h�ny az els� vil�gh�bor�ban elvesz�tett gyarmatot, cser�be Nagy-Britannia megtarthatja tengerent�li birodalm�t. Angli�ban azonban a n�metekkel val� kiegyez�st csak egy gyenge csoport fontolgatta (els�sorban Lord Halifax k�l�gyminiszter vezet�s�vel), �s az is csak igen hat�rozatlanul. M�g Chamberlain is Churchill mell� �llt, aki a Parlamentben kijelentette: „Harcolunk a tengerpartokon, a kik�t�kben, a mez�k�n �s a v�rosok utc�in �s harcolunk a dombok k�z�tt �s a hegyekben. Soha sem adjuk meg magunkat, �s ha, amit egy percig sem hisz�nk, a sziget, vagy annak nagy r�sze le lenne ig�zva, akkor birodalmunk tengeren t�li r�sz�i a brit haj�had seg�ts�g�vel folytatj�k a harcot.” Tov�bb…

Koreai h�bor� (1950-1953)		2006.01.28. 11:17
Kore�t a II. vil�gh�bor� ut�n - a sz�vets�gesek egyezm�ny�nek megfelel�en - a 38. sz�less�gi fokt�l �szakra a szovjetek, d�lre pedig az amerikaiak vonultak be, hogy fel�gyelj�k a jap�n hader�k lefegyverz�s�t �s kivonul�s�t. �szakon azonban a szovjet t�mogat�st �lvez� helyi kommunista p�rt elszabot�lta a meg�llapod�st. Ez�rt az Egyes�lt �llamok az ENSZ el� vitte a f�lsziget egyes�t�s�nek �gy�t, ahol hat�rozatot hoztak, hogy Kore�ban nemzetgy�l�si v�laszt�sokat kell tartani, majd egys�ges korm�nyt kell l�trehozni. Tov�bb…

Budapest ostroma		2005.12.01. 18:38
Budapest ostromlott er�dd� v�l�sa 1944 nyar�n m�g nem volt t�rv�nyszer�. Novemberre azonban t�bb t�nyez� hat�s�ra azz� lett. Ennek ellen�re 1944 szeptember�ig sokan �gy gondolt�k, a harcok nem �rhetik el a f�v�rost. Addig eljutottak, hogy a h�bor� elveszett, de komolyan b�ztak a front megmereved�s�ben {I-388.} a K�rp�tok vonal�n, vagy a fegyversz�netben. A felismer�s, hogy a szovjet hadsereg m�gis el�ri Budapestet, s hogy ez igen gyorsan bek�vetkezhet, csak szeptember k�zep�n v�lt bizonyoss�. A Magyarorsz�gon ki�p�tett er�dvonalakban Budapest kulcsfontoss�g� helyet foglalt el. A Karola-vonal �s a Margit-vonal k�z�tt fek�dt, ami az egyik f� t�nyez�j�t jelentetett hadsz�nt�rr� v�l�s�nak. A Karola- �s a Margit-vonal k�z�tti kapcsolat megteremt�s�re, egyben a pesti h�df� v�delm�re �p�tett�k ki az Attila-vonalat, amely h�rom �ll�srendszerb�l �llt, mindh�rom a Dun�t�l a Dun�ig teljes f�lk�rt alkotott. Legk�ls� �ve Als�g�dn�l v�lt el a foly�t�l, majd Csom�d, Veresegyh�z, Isaszeg, Magl�d, Vecs�s �s Gy�l �rint�s�vel Dunaharasztin�l jutott ki ahhoz. A k�z�ps� v�d��v Dunakeszi, Mogyor�d, Kerepes, P�cel, Ferihegy, Pestszentimre, Soroks�r t�rs�g�ben h�z�dott. A bels�t az akkori k�lv�rosok perem�n, �jpesten, K�b�ny�n �s Kispesten �p�tett�k ki. A k�t nagy szigetet, a Szentendreit �s a Csepelt a n�metek v�deni sz�nd�koztak. Magyar t�z�rs�g a Budapest k�r�li harcokban 1944 tel�n Tov�bb…

A "Sikl�lovagok" t�mad�sa		2005.11.30. 22:16
A Csatorna titeket meg�ll�that, de benn�nket nem! - hirdett�k a kr�t�val fel�rt, �les bet�k a 13-as oldalsz�m� vitorl�z�g�p t�rzs�n. Valamivel h�tr�bb, kisebbekkel ez �llt: Nem felejt�nk Coventry, Plymouth, Bristol �s London! Fritzek, most mi j�v�nk! A k�r�l�tte gy�lekez� deszantosok, fekete, barna �s z�ld fest�kkel elcs�f�tott arca mindenre elsz�nts�gr�l vallott. A sisakjukr�l lecs�ng� �lc�z�s m�g marcon�bb� tette k�lsej�ket. Ugyanekkor m�sok, m�sik reptereken, nagy h�rukkoz�ssal dzsipeket, p�nc�lt�r�- vagy l�gelh�r�t� �gy�kat rakodtak be a Hors�k �s a Hamilcarok gyomr�ba. Megint m�s megindul�si k�rletekben ezalatt, felszerel�s�k s�lya alatt ny�g� harcosok viaskodtak a sz�ll�t�g�pek meredek l�pcs�ivel. Valamennyien a britek 6. l�gideszant-hadoszt�ly�nak a katon�i voltak �s els�, �les bevet�s�kre k�sz�ltek. Mindez 1944. j�nius 5-�n, a s�t�ted�st k�vet� �r�kban t�rt�nt, a "D-day"-k�nt elh�res�lt, normandiai partrasz�ll�s el�est�j�n. Tov�bb…

A Vietcongok		2005.11.30. 21:43
A Kommunista Vietn�mok, vagy m�sn�ven Vietcongok, az �szaki-felszabadul�s front egyik katonai ir�nyzata volt, �s �ket a K�zponti Hivatal ir�ny�totta, D�l-Vietn�mb�l, ami a kambodzsai hat�r mellet volt. Fegyverek�rt, l�szerek�rt, k�l�leges felszerel�s�rt a Vietek a Ho Chi Minh-re t�maszkodtak. M�s sz�ks�gleteket D�l-Vietn�mban tal�ltak. Tov�bb…

A KEZDET Lengyelorsz�g, 1939 szeptember - a "Gelb" terv		2005.11.30. 19:06
Lengyelorsz�got 1918 november 3 -�n ki�ltott�k ki - a szabad, f�ggetlen Lengyelorsz�g megalakit�sa a sz�vets�gesek egyik hadic�lj�v� v�lt az I. vil�gh�bor� v�ge el�tt, de p�rizsi "b�kecsin�l�k" katasztrof�lisan "elszabt�k" az �j Lengyelorsz�g t�rk�p�t: a lengyelek kij�ratot kaptak a Balti- tengerre, amivel n�metek sz�zezrei ker�ltek lengyel fennhat�s�g al�, �s Kelet- Poroszorsz�gnak nem maradt sz�razf�ldi �sszek�tett�se N�metorsz�ggal. Lengyelorsz�g hat�rait a St. Germain- i �s a Versailles- i szerz�d�s �llapitotta meg v�glegesen, ehez t�rsult m�g a 18 h�napig tart� szovjet-lengyel h�bor� ut�n megk�t�tt rigai b�keszerz�d�s, amelynek �rtelm�ben a lengyelek jelent�keny belorusz �s ukr�n ter�leteket kaptak a bels� k�osszal �s anarchi�val viaskod� Szovjetuni�t�l. Tov�bb…

A magyar husz�r sz�let�se, dicsõ harcai �s t�rt�nelmi jelentõs�ge	Nagy K�lm�n	2005.11.16. 22:52
N�p�nk t�rt�net�ben nem a XV. sz�zadban, a t�r�k bet�r�sek idej�n jelent meg elõsz�r az a k�nnyû lovaskatona, akit husz�rnak nevez�nk! Csup�n az t�rt�nt, hogy elsõ "n�vjegy�t", a husz�r sz�t legnagyobb kir�lyunk, Hunyadi M�ty�s mondta tollba 1481-ben ap�s�nak, a n�polyi kir�lynak sz�l� level�ben. �spedig ilyen m�don: "equites levis armaturae, quos hussarones appellamus!" Vagyis "k�nnyû fegyverzetû lovasok, akiket husz�roknak nevez�nk." Ez azt jelenti, hogy a husz�r sz�t a mi lovaskaton�nkra vonatkoztatva legr�gebbrõl ekkort�l ismerj�k �r�sban, mert mint nemesi csal�dn�v hiteles okm�nyokban m�r elõbb, 1449-bõl, sõt m�r 1403-b�l is ismeretes. Tov�bb…

AZ orosz-jap�n h�bor� 1904-1905		2005.11.16. 20:42
A m�lt sz�zad eleji orosz-jap�n h�bor� id�ben �s t�rben igen messze zajlott le t�l�nk �s a t�vols�g, meg a hist�ria t�bbsz�r�s orwelli transzform�ci�j�nak k�de bor�tja, amelyen �t a korszakhat�rt jelent� tengeri hadm�veletek is csak k�rvonalakban l�tszanak. Abban a szerencs�ben volt r�szem, hogy a t�nyeket respekt�l� �s haz�juk hagyom�nyait meg�rz� jap�nok j�volt�b�l k�r�ln�zhettem a k�d m�sik oldal�n, kieg�sz�tve azzal, amihez nem-t�rt�n�sz l�temre idehaza hozz�f�rhettem. Mindez�rt k�sz�net illeti Tov�bb…

VERDUNI "V�RSZIVATTY�"		2005.11.13. 20:46
Verdun, a francia Maas-vonal legfontosabb er�d�t�se �s egyben a leger�sebb t�borv�r a lotharingiai hat�r �s P�rizs k�z�tt, a francia n�p szem�ben Franciaorsz�g keleti kapuj�t jelentette. Megtart�sa els�sorban erk�lcsi okokb�l b�rt jelent�s�ggel. Ez a v�r a francia-n�met arcvonal egyik f�t�r�si pontj�n fek�dt. A francia arcvonal itt el�reugrott a n�met vonal fel� �s ezzel kih�vta a n�metek kett�s t�mad�s�t, �szak �s kelet fel�l. A franci�k azonban Verdunt az eml�tett okokb�l m�gis tartott�k. Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk