Néhány technikai és technológiai érdekesség: * a lövegtorony egy darabból volt öntve; ez akkoriban technikai bravúr volt, a ferdén jött lövedékek egyszerűen lecsúsztak a jarműről; * a test páncélozása döntött páncéllemezekből készült; ez jelentősen megnövelte szilárdságot és a tankelhárító lövedékek elleni ellenállókepésséget; * a lánctalpak szélesek voltak; ezek segítségével a jármű könnyen tudott mozogni nehéz terepen is ( mély sár, hó ) * hajtóműként dízelüzemű motort alkalmaztak, könnyűfém alkatrészekkel- a világon elsőként. 1934- ben kezdték fejleszteni, a konstrukció alapjául a BT tipusú könnyűharckocsi- széria és a T-28- as nehézpáncélos szolgált. A harkovi Komintern gépgyárban egy tervezőcsoport, amelyet egy bizonyos Csiganov nevű mérnök vezetett, megtervezett egy erősebben páncélozott BT- t, amely a BT-IS prototipusnevet kapta. Legfőbb jellegzetessége a döntött pácélzatú test volt. 1936- ban egy másik tervezőcsoport is bekapcsolódott a munkába, és Mihail Koszkin vezetésével megtervezték először az A-20- as tipust ( ami egy feljavitott BT-IS volt, 45 mm- es ágyúval de már a T-34- re emlékeztető testtel ). Az A-20 prototípust a szovjet szakértők túl gyengének találták, azonban D.G. Pavlov, a szovjet hadsereg páncélos főcsoportfőnökségének a parancsnoka mégis rendszeresíttette a hadseregben. Sztálin azonban elrendelte egy erősebben páncélozott és erősebb fegyverzetű típus kifejlesztését is, így keletkezett az T-32. A T-32- esnél már a 76,2 mm- es ágyú egy rövidebb csövű változatát ( 76L/35 ) alkalmazták. A T-34- esnél még megnövelték a páncélvastagságot és egy hosszabb csövű ágyút alkalmaztak. A jármű tűzereje félelmetes volt. A háború elején, amikor a német páncélosok 37 es 50 mm- es ágyúkkal voltak felszerelve, ez hatalmas fölényt biztosított a T-34- nek, és gyakorlott katonák kezében ez a tank esélyt sem adott a német Pzkpfw III- asoknak es IV- eseknek. A szovjet hadsereg azonban, sajnálatos módon, éppen gyakorlott katonákban szenvedett a legnagyobb hiányt. A T-34- es főbb modifikációi: t34/76 Mod. 1940 - az első kiadott T34- széria Mod. 1941 - megvastagított páncélzat, nagyobb atütőerejű ágyú Mod. 1941/42 - kisebb változtatások Mod. 1942 - kisebb változtatások Mod. 1943 - megváltoztatott formájú torony és test Az egyes modifikációk csak a háború után lettek így elnevezve. A háború alatt szinte minden gyártászéria máshogy készült, sőt a külömböző üzemekben készült darabok között is lényeges külömbségek voltak. A fenti lista csak a lényegesebb szerkezeti újításokhoz igazodik. t34/76 Az 1940- es típusnál használt harckocsiágyú még messze állt a tökéletestől, így Gorkijban, a 92. számú nehézgépgyárban egy új harckocsiágyút terveztek, az F-34- es típust, és ezt kezdték a későbbi T-34- esekbe szerelni, de csak a háború kitörése után. 1941- től újfajta, egy darabból öntött lövegtornyot használtak a T-34 gyártásánál, de a régi, hegesztett tornyot is gyártották tovább. A katasztrofális gumihiány miatt lehagyták e kerekekről a gumiabroncsot, ezáltal azonban gyorsabban elhasznalodtak a kerekek, és a lánctalpak is. 1942- től módosított elülső résszel gyártották / a testbe épített géppuskát, valamint a harckocsivezető által használt kiszálló és beszállónyílást javították ki, ez utóbbit két kukucskálónyílással. / Az 1943- as típusnál újra kezdték visszaszereleni a gumiabroncsot a kerekekre, megváltoztatták a torony formáját, néhány szériát a németektől ellesett parancsnoki kupolával is elláttak. Új ötsebességes sebességváltót terveztek, és új üzemanyagtartállyal bővitették ki a járművet. Több, mint 15000 darabot gyártottak ebből a típusból. A T-34/85- ös tank t34/85 Az új, 1943- tól gyártott német páncélostípusok- a Tigris és a Párduc lényegében behozták a szovjet T-34- esek es KV-1- egyesek előnyét, sőt nagy átütőerejű harckocsiágyújuknak köszönhetően túl is szárnyalták a szovjet típusokat. A T-34/76- osok ágyúja a vastag páncelzatú Tigrisekkel és Párducokkal szemben csak 500 méteren belül volt hatékony. Mivel az 1943- as harcokban a német páncélosok még többé- kevésbé fel tudták tartani a szovjet tömegrohamokat - a kurszki csata például szovjet győzelemmel végződött, a németek kb. 2200 tankot és páncélozott járművet veszítettek, a Vörös Hadsereg azonban több mint 9000- et, ami igen érzékenyen érintette még a nagy veszteségekkel kalkuláló szovjet vezérkart is, a szovjetek új harckocsitípusok kifejlesztésébe, valamint a régiek modernizálásába kezdtek. A T-34- es páncélvastagságát megnövelve új prototípust kezdtek el tesztelni T-43 néven, a teszteket azonban félbeszakították, és a főparancsnokság utasította az ágyúkonstruktőröket egy új típusú 85 mm- es harckocsiágyú megtervezésére. A már létező D-5- os típus mellé, amit a KV-85- ösbe es az SU- 85- os páncelosvadászba szereltek, még két újat terveztek és intenzív tesztelésnek vetették alá őket. Végül is a ZISZ- 53- as típust választották, de a tesztek bebizonyították, hogy a T-34- es tornya túl kicsi egy ilyen kaliberű ágyúhoz, ezért azt is megnagyobbították. A T-34/85- ösök első szériájába mégis D- 5- ös ágyút szereltek, mert a ZISZ- 53- asok alkalmazásánal váratlan nehézségek jelentkeztek. A második szériába azonban már a ZISZ- 53- as egy modernizált változatát, a ZISZ-S-53- at szerelték. Ez a tipus lassan teljesen felváltotta a D-5- öt. A T-34/85 súlya 32 tonna volt, a jármű azonban megőrizte a T-34 kiváló mozgékonyságát és hatótávolságát. A későbbi, 1944 -től gyártott típusokat füstbombavetővel is ellátták, valamint parancsnoki kupolát az új, 3 ember számára tervezett torony közepéről bal oldalra helyezték. Új típusú periszkópot alkalmaztak, és a rádióberendezést is áthelyezték a testből a toronyba. A háború után minden Kelet- Európai szocialista ország hadseregében rendszeresítették, az 50- es és a 60- as évek úgyszólván minden jelentősebb fegyveres konfliktusában jelen volt- a Közel- keleti arab- izraeli konfliktus, Korea, stb. 40 ország hadserege használta, néhány helyen még ma is használják, sőt, kanadai ENSZ- katonák még Boszniában is találtak egy kilőtt T-34/85- öst. 1998- ban. A T-34-es gyártási adatai: 41/II 1942 1943 1944 45/I Összesen T-34/76 3014 12553 15529 2995 - 34 091 T-34/85 - - 283 11778 7230 23 661 Ebből a németek és szövetségeseik elpusztitottak kb. 40 000 - et. Hm ..... Gyártás a háború után: 1945 1946 1947 1948 1949 1950 T-34/85 18330 5500 4600 3700 900 300 A magyar hadsereg T-34- eseinek száma: 1952: 347 1953: 342 1954: 339 1955: 451 1956: 451 1990: 72 A román hadsereg még 1990- ben is kb. 1060 T-34/85- el rendelkezett, a bolgár hadsereg pedig 670 darabbal. Technikai adatok T-34/76 T-34/85 ( 1944- től ) Hossz 5,92 m 6,62 m Szélesség 3 m 3,2 m Magasság 2,4 m 2,42 m Súly 28 000 kg 32 000 kg Fegyverzet 76,2 L/41 - es ágyú, 2 db. 7,62 mm- es gépfegyver M1944 ZiS53/D-5T L/53 85 mm- es ágyú, 2 db. 7, 62 mm- es gépfegyver Motor V-2, 12 henger, diesel, 500 lóerő V-2-34, 12 henger, diesel, 500 lóerő Sebesség 55 km/h ( úton ) 55 km/h ( úton ) Hatótvolság 450 km 350 km Páncélvastagság 15-70 mm 20-90 mm