1949-re az AK-47-es kiv�l� tulajdons�gai miatt a szovjet haderõ szabv�nyos rohamkarab�lya lett. Gy�rt�sa olcs� volt, a fegyver harcban hal�losnak, emellett k�nnyen kezelhetõnek bizonyult. Nagy tûzgyorsas�g�val 300 m t�vols�gig elhelyezkedõ c�lpontok ellen puszt�t� hat�s�. Emellett strapab�r�, hiszen tiszt�t�s n�lk�l, s�rb�l, h�b�l vagy homokb�l ki�sva is mûk�dõk�pes marad. Ezek a t�nyezõk egy�ttesen tett�k a vil�g legkiv�l�bb gyalogs�gi fegyver�v�. V�ltozataival egy�tt eddig �sszesen nyolcvanmilli� AK-t gy�rtottak. A K�zel-Kelet �s Afrika sivatagait�l Vietnam �s D�l-Amerika dzsungelein �t Afganiszt�n �s �szak-Oroszorsz�g jeges vid�k�ig az AK a II. vil�gh�bor� ut�ni szinte minden fegyveres konfliktusban fõszerepet j�tszott. A legnagyobb hadseregek arzen�lj�ban mind a mai napig megtal�ljuk. Ugyanakkor a vil�g biztons�ga szempontj�b�l komoly fenyeget�st jelent, hiszen egyre gyakrabban tûnik fel terrorist�k kez�ben. A k�tet e kiv�l� fegyver kifejleszt�s�nek �s harcainak teljes �s gazdagon illusztr�lt t�rt�n�te. A szerzõ r�szletesen �r a karbantart�sr�l �s a t�zel�si technik�kr�l. Az eddig gy�rt�sra ker�lt AK v�ltozatokat �s ut�nzatokat orsz�gr�l orsz�gra mutatja be, �s a fegyver t�rt�net�t a felv�lt�s�ra kifejlesztett AN-94-es ismertet�s�vel z�rja. Objekt�ven m�ri fel az AK hat�s�t, �rt�keli a teljes�tm�ny�t, lõszerfelhaszn�l�s�t �s harc�szati alkalmaz�s�t. Chris McNab katonai �s fegyverszak�rtõ, szak�r�. Sz�mos k�nyvet �rt �s szerkesztett harctereket megj�rt katon�k tapasztalatair�l �s az �ltaluk haszn�lt fegyverekrõl.