Kev�s olyan trag�di�ja van a magyar (had)t�rt�nelemnek, amely akkora l�tsz�m� halott, eltûnt �s s�r�lt katon�t eredm�nyezett, mint az 1943. janu�r 12-�n kezdõdõ doni �tt�r�s. Ennek kezdetei 1942 elej�ig ny�lnak vissza, amikor is fordulat k�vetkezett be Magyarorsz�g m�sodik vil�gh�bor�s katonai r�szv�tel�ben. A Barbarossa-terv meghi�sul�sa, valamint az 1941-42-es t�li szovjet ellent�mad�s sor�n elszenvedett szem�lyi �s anyagi vesztes�g arra sarkallta Hitlert, hogy hat�rozottan k�vetelje sz�vets�geseitõl hadseregeik nagyobb ar�ny� bekapcsol�d�s�t a hadmûveletekbe. A 2. hadsereg parancsnoks�ga �ltal mozg�s�tott 207 ezer fõs szem�lyi �llom�ny �ssze�ll�t�s�n�l a magyar hadvezet�s a minisztertan�cs 1942. janu�r 26-i hat�rozat�hoz igazodott, miszerint a frontszolg�latra az orsz�g ter�let�rõl egyenlõ ar�nyban h�vjanak be tartal�kosokat �s az �gy mozg�s�tottak csak kis m�rt�kben �rints�k a honv�ds�g legjobban kik�pzett �llom�ny�t. A 2. hadsereg alakulatainak mozg�s�t�s�ra – kisz�ll�tsuk sorrendj�nek megfelelõen –1942. febru�r 24-tõl ker�lt sor. A mozg�s�t�s lebonyol�t�s�ra a szombathelyi III., a p�csi IV. �s a miskolci VII. hadtestet jel�lt�k ki. A kisz�ll�t�st k�vetõen a hadsereg csapatai s�lyos harcok �r�n �rt�k el a Don foly� vonal�t, ahol n�met al�rendelts�gbe ker�lve a hadsereg szem�lyi �llom�ny�hoz, �s felszerelts�g�hez k�pest sz�les arcvonalon foglaltak v�dõ�ll�st. A n�met �s a szovjet hadoszt�lyokhoz viszony�tva j�val gyeng�bben felszerelt magyar hadoszt�lyok az 1943. janu�r 12-13-�n megind�tott nagy erejû szovjet ellent�mad�snak nem tudtak ellen�llni. A magyar v�delmi vonal �tt�r�se ut�n lõszer-, �zemanyag-, �s felszerel�s hi�nnyal k�szk�dõ magyar csapatok �ri�si vesztes�geket szenvedtek. Csup�n az elszigetelten k�zdõ csapatr�szek hõsies helyt�ll�s�nak volt k�sz�nhetõ, hogy a 2. hadsereg r�szeit siker�lt visszavonni, majd a harcb�l val� kivon�s ut�n hazasz�ll�tani.