A Boeing Model 299-nek nevezett bomb�z� pr�ba�tj�ra m�r a k�vetkez� �vben sor ker�lt. A B-17-esek k�l�nf�le v�ltozataib�l ezut�n majdnem 13 ezret gy�rtottak. B�r a B-24 Liberator t�pusb�l enn�l is t�bb k�sz�lt, m�gis a "rep�l� er�d" lett a m�sodik vil�gh�bor� legismertebb amerikai bomb�z�ja. A Csendes-�ce�n t�rs�g�t�l az afrikai hadsz�nt�ren �t Eur�p�val bez�r�lag minden fronton alkalmazt�k. A N�metorsz�g elleni nappali strat�giai bomb�z�sok f� fegyvere lett. Az "er�d" elnevez�s nem t�lz�s: a g�pet �gy tervezt�k, hogy egyed�li is meg tudja mag�t v�deni az ellens�ges vad�szg�pekt�l. A n�met pil�t�k viszont hamar r�j�ttek, hogy h�tulr�l k�nnyen t�madhat�. Ezen hi�nyoss�g�t farokg�ppuska be�p�t�s�vel igyekeztek kik�sz�b�lni, de igazi megold�st csak a nagy hat�t�vols�g� vad�szg�pek megjelen�se jelentett. Mivel �ltal�ban j�l v�dett c�lpontok ellen alkalmazt�k, a vad�szok mellett a l�gv�delmi t�z�rs�g is s�lyos vesztes�geket okozott a B-17-eseknek. Ennek ellen�re a legjobb bomb�z�k k�z� tartozott. TECHNIKAI ADATOK (B-17G) Leg�nys�g: 10 fõ Motor: 4 db Wright GR-1820-97, 1200 LE Sebess�g: 480 km/h (9150 m-en) Fegyverzet: 13 db 12,7 mm-es Browning g�ppuska, max. 7985 kg bomba S�ly: 14850 kg (�resen) ; 25000 kg (harck�szen) Cs�csmagass�g: 10670 m Hat�t�vols�g: 2970 km Feszt�vols�g: 31,64 m Hossz: 22,26 m Magass�g: 5,80 m