Mindazon�ltal a franciaorsz�gi hadj�rat befejez�s�t k�vet�en azonnal megkezd�dtek az Anglia elleni hadj�rat el�k�sz�letei: a hadm�velet az Oroszl�nf�ka (Seel�we) fed�nevet kapta. A brit tengeri f�l�ny miatt a n�met haditenger�szet - els�sorban Reader admir�lis - ragaszkodott, ahhoz, hogy a La Manche-csatorna f�l�tt a Luftwaffe teljesen l�gif�l�nyt szerezzen, mert csak �gy biztos�thatta az �tkel�st �s a partra sz�ll� csapatok ut�np�tl�s�t. Az angliai csata els� c�lja �gy a Kir�lyi L�gier� (RAF) teljes kiiktat�sa volt. A n�metek sz�mszer�leg jelent�s f�l�nyben voltak az angolokkal szemben. A bomb�z�er� gerinc�t mintegy 5000 Junkers Ju 88-as, Dornier 17-es, Heinkel 111-es k�tmotoros k�zepes bomb�z�g�p alkotta (ezek k�zel�be sem j�ttek, azoknak a neh�zbomb�z�knak, amelyeket a sz�vets�gesek k�s�bb a N�metorsz�g elleni l�gih�bor�ban bevetettek), amelyek franciaorsz�gi �s belgiumi rep�l�terekr�l sz�lltak fel. Az Anglia f�l� rep�l� k�tel�keket Messerschmitt ME 109-es �s kisebb sz�mban k�tmotoros ME 110-esek k�s�rt�k. A ME 109-es gyorsas�gban fel�lm�lta a vel�k szemben felsz�ll� brit Hurricane �s Spitfire vad�szokat, azok azonban fordul�konyabbak voltak. Sokat sz�m�tott a v�dekez�sben �s ellens�lyozta a n�metek sz�mbeli f�l�ny�t, hogy az angolok - egyebek mellett a ki�p�tett radarrendszer seg�ts�g�vel - olyan megfigyel�si �s l�giir�ny�t�si rendszert alak�tottak ki, amely lehet�v� tette, hogy a vad�szk�tel�keket rugalmasan mindig a legvesz�lyeztetettebb t�rs�gekbe ir�ny�ts�k. Nem kis el�nyt jelentett a RAF sz�m�ra az sem, hogy a lel�tt n�met g�pek szem�lyzete - m�gha siker�lt is ejt�erny�vel f�ldet �rnie - fogs�gba, vagy a tengerbe esett, m�g a lel�tt brit pil�t�k ism�t harcba vethet�k voltak. (Term�szetesen a l�gi�tk�zetek sor�n k�z�l�k is sokan elestek vagy megsebes�ltek, t�bbsz�r is el�fordult azonban, hogy a d�lel�tt lel�tt angol pil�ta d�lut�n egy �jabb g�ppel ism�t felsz�llt.) A n�metek �gy sorra vesz�tett�k el legtapasztaltabb pil�t�ikat, akiket csak nehezen siker�lt p�tolniuk. Meg kell eml�teni m�g, hogy t�bb RAF vad�ssz�zad szem�lyzet�t a megsz�llt orsz�gokb�l menek�lt pil�t�k adt�k. Akadtak k�z�tt�k franci�k, lengyelek, csehszlov�kok, kisebb sz�mban belg�k, hollandok �s amerikai �nk�ntesek is. Az els� nagyobb t�mad�s az angliai rep�l�terek ellen augusztus 8-�n t�rt�nt, ekkor a Luftwaffe 2669 g�pet vetett be. A csata els� szakasz�ban a n�metek els�sorban a rep�l�tereket, radar�llom�sokat, l�giir�ny�t�si pontokat t�madt�k. A t�rt�n�szek t�bbs�ge egyert�rt abban, hogy az elszenvedett s�lyos vesztes�gek ellen�re k�zel jutottak ahhoz, hogy f�lmorzsolj�k a Kir�lyi L�gier�t �s �tvegy�k a l�giuralmat D�l-Anglia f�l�tt. Csak augusztus 24 �s szeptember 6. k�z�tt a RAF 233 pil�t�t �s 466 g�pet vesz�tett el, mik�zben a teljes vad�szl�gier� ebben az id�szakban alig haladta meg az 1000 g�pet. Szeptember 7-�n azonban G�ring utas�t�s�ra a t�mad�sok s�lypontj�t �thelyezt�k az angol nagyv�rosok - els�sorban London - elleni t�mad�sokra, lemondva ezzel a RAF megsemmis�t�s�r�l, �s a lakoss�g ellen�ll�erej�nek megt�r�s�t�l v�rva a gy�zelmet. Londont november 3-�ig gyakorlatilag minden �jszaka bomb�zt�k, ezt k�vet�en pedig s�lyos t�mad�s �rte Manchestert, Liverpoolt, Birminghamot, Bristolt stb. is. Coventry k�z�pkori v�rosk�zpontj�t teljesen elpuszt�ttott�k, ezzel a v�ros neve az �rtelmetlen terrorbomb�z�s egyik jelk�p�v� v�lt. A t�mad�sok intenzit�sa csak november v�g�t�l cs�kkent fokozatosan, miut�n Hitler m�r okt�ber 12-�n bejelentette vez�rker�nak a Seel�we hadm�velet elhalaszt�s�t.