KRONOL�GIA 1950 * j�nius 25. �szak-koreai csapatok t�mad�st ind�tanak D�l-Korea ellen. Az ENSZ Biztons�gi Tan�csa az ellens�gesked�sek besz�ntet�s�re sz�l�tja fel a feleket. * j�nius 27.Truman eln�k felhatalmazza az amerikai erõket, hogy a 38. sz�less�gi k�rtõl d�lre l�gi �s tengeri t�mogat�st ny�jthatnak a d�l-koreai csapatoknak. - Egy amerikai pil�ta lelõ egy �szak-koreai Jak vad�szg�pet. * j�nius 28. Sz�ul �szak-koreai k�zre ker�l. - Brit hadihaj�kat ir�ny�tanak a k�rzetbe. * j�nius 29. Truman eln�k csapatokat vez�nyel a t�rs�gbe, tengeri blok�dot rendel el, �s enged�lyezi �szak-Korea bomb�z�s�t. Az elsõ t�mad�st 18 darab B-26-os hajtja v�gre a Heijo rep�lõt�r ellen, 25 g�pet puszt�tva el a f�ld�n. * j�lius 1. Meg�rkeznek Kore�ba az elsõ amerikai sz�razf�ldi csapatok. * j�lius 3. William F. Dean t�bornok partrasz�ll. - Az elsõ l�git�mad�s, melyet amerikai anyahaj�kr�l ind�tanak �szaki c�lpontok ellen. - Incshon az �szakiak kez�re ker�l. * j�lius 5. Az elsõ �sszecsap�s, melyben amerikaiak is r�szt vesznek, meg�ll�tja az �szaki egys�gek Oszan fel� ir�nyul� t�mad�s�t. * j�lius 7. Az ENSZ BT felk�ri az Egyes�lt �llamokat, hogy a h�bor� folytat�s�t megakad�lyozand� szervezze meg az ENSZ erõk Parancsnoks�g�t. * j�lius 8. Truman eln�k MacArthur t�bornokot nevezi ki az ENSZ erõk �l�re. * j�lius 13. A sz�vets�ges erõk l�tsz�ma meghaladja a 75 ezret: kb. 18 ezer amerikai �s 58 ezer d�l-koreai. * j�lius 16. 4 napos csata ut�n az amerikaiak a Kum foly� ment�n meg�ll�tj�k az �szakiak elõret�r�s�t. * j�lius 14. Li Szin Man d�l-koreai eln�k MacArthurnak rendeli al� orsz�ga haderej�t. * j�lius 20. Tedzson-t elfoglalj�k az �szakiak. - Dean t�bornok az eltûntek list�j�ra ker�l. * augusztus 1. Malik ENSZ-deleg�tus v�get vet a szovjet bojkottnak, �s �tveszi a BT eln�ki tiszt�t. * augusztus 4. Az elsõ l�giment�s, mely sor�n a sebes�lteket helikopterekkel sz�ll�tj�k el. * augusztus 8. Kezdet�t veszi az elsõ naktongi csata, mely 18-�ig tart. * augusztus 10. S�lyos �sszecsap�sok a keleti parton Phohang t�rs�g�ben. A d�liek ellent�mad�sa kudarccal v�gzõdik, csapataikat az amerikaiak menek�tik ki, de miut�n ism�t partrasz�llnak, augusztus 20-�ra visszafoglalj�k a v�rost. * augusztus 15. Tegu k�rzet�ben is harcok t�rnek ki, 20-�ra k�t �szaki hadoszt�lyt is felmorzsolnak a sz�vets�gesek. * augusztus 25. William F. Dean t�bornok 46 nappal Tedzson eleste ut�n hossz� bolyong�st k�vetõen az �szakiak fogs�g�ba esik. Csak a h�bor� v�g�n, 1953. szeptember 4-�n engedik szabadon. * augusztus 31. A m�sodik naktongi csata kezdete. Az �sszecsap�sok szeptember 19-ig tartanak. * szeptember 15. Az 1. tenger�szgyalogos hadoszt�ly partra sz�ll, �s h�dfõt l�tes�t Incshon-n�l. * szeptember 16. A 8. amerikai hadsereg megind�tja hadmûvelet�t a naktong-i ker�letben. * szeptember 17. Tenger�szgyalogosok elfoglalj�k a Sz�ul melletti Kimpo rep�lõteret. * szeptember 19. Louis Johnson amerikai v�delmi miniszter lemond. * szeptember 20. Az amerikaiak �tl�pik a Han foly�t. * szeptember 21. George C. Marshall lesz az �j amerikai v�delmi miniszter. * szeptember 27. Sz�ulba bevonulnak az amerikaiak. - Truman eln�k enged�lyezi a haditev�kenys�get a 38. sz�less�gi k�rtõl �szakra is. * szeptember 30. A d�l-koreai csapatok az �szakiakat �ld�zve �tl�pik a 38. sz�less�gi k�rt. * okt�ber 4. Mao k�nai vezetõ a h�bor�ba val� beavatkoz�s mellett d�nt. * okt�ber 7. Az ENSZ K�zgyûl�se felhatalmazza az ENSZ erõket, hogy azok a 38. sz�less�gi k�rtõl �szakra is tev�kenykedhetnek az egys�ges �s demokratikus Korea helyre�ll�t�s�nak �rdek�ben. * okt�ber 9. Amerikai csapatok �tl�pik a 38. sz�less�gi k�rt, �s t�mad�st ind�tanak az �szaki fõv�ros, Phenjan ir�ny�ba. * okt�ber 10. D�l-koreai egys�gek beveszik a kelti parton fekvõ Vonszan v�ros�t. * okt�ber 14. K�nai kommunista csapatok titokban megkezdik felvonul�sukat �szak-Kore�ban. * okt�ber 17. A d�liek elfoglalj�k Hamhung-ot �s folytatj�k elõret�r�s�ket �szak fel�. * okt�ber 19. �szak-Korea fõv�rosa, Phenjan a sz�vets�gesek kez�re ker�l. * okt�ber 25. A k�nai egys�gek elõsz�r keverednek fegyveres �sszetûz�sbe a d�li csapatokkal. * okt�ber 31. A II. d�l-koreai hadtest s�lyos harcokat v�v a k�nai kommunista erõkkel. * november 1. Az amerikaiak elsõ harc�rintkez�se a k�naiakkal. * november 8. Truman eln�k j�v�hagy�s�val 79 B-29-es bomb�z� t�madja a Jalu foly� h�djait. - Az elsõ l�giharc sug�rhajt�s� g�pek k�z�tt. Egy amerikai F-80-as lelõ egy MiG-15-�st. * november 24. A 8. amerikai hadsereg nagyar�ny� offenz�v�t ind�t. * november 27. A Cshongcshon foly� k�rzet�ben kezdõdõ harcok sor�n k�nai csapatok gyakorlatilag megsemmis�tenek egy 3200 fõs amerikai alakulatot. Az �sszecsap�sok v�g�re, december 1-re mind�ssze 385 t�l�lõ marad az egys�gbõl. * november 29. Walker t�bornok, a 8. amerikai hadsereg parancsnoka �ltal�nos visszavonul�st rendel el. * december 3. Az amerikaiak feladj�k �j v�delmi vonaluka Phenjan-n�l. - Megkezdõdik az evaku�ci� Vonszan-n�l. * december 5. Phenjan az �szakiak kez�re ker�l. * december 7. Incshon-n�l is evaku�lni kezdik a sz�vets�ges erõket. A v�rosba janu�r 5-�n vonulnak be az �szakiak. * december 14. Az ENSZ tûzsz�neti t�rgyal�sokat szorgalmaz. * december 22. A k�naiak elvetik az ENSZ tûzsz�neti javaslat�t. * december 23. A 8. amerikai hadsereg vez�nylõ t�bornoka, Walton H. Walker aut�balesetben �let�t veszti. Ut�da Matthew B. Ridgway lesz. * december 24. Befejezõdik Hungnam ki�r�t�se. * december 31. �jabb k�nai t�mad�s indul, mely janu�r 5-ig tart. 1951 * janu�r 4. Sz�ult feladj�k a sz�vets�gesek. * janu�r 5. Incshon-b�l is kivonulnak a d�liek. * janu�r 7. Meg�ll�tj�k az �szaki erõk elõnyomul�s�t. Az �j v�delmi vonal janu�r 15-re a 38. sz�less�gi k�r ment�n stabiliz�l�dik. * janu�r 25. A THUNDERBOLT hadmûvelet keret�ben a 8. amerikai hadsereg t�mad�st ind�t, melynek c�lja, hogy a k�nai erõket visszavonul�sra k�sztesse a Han foly� m�g�. * febru�r 11. A k�nai csapatok k�z�p-koreai t�mad�sa. * febru�r 21. Az amerikaiak folytatj�k Han-menti t�mad�sukat (KILLER hadmûvelet). * febru�r 28. A Han-t�l d�lre az �szaki egys�gek minden ellen�ll�sa megszûnik. * m�rcius 7. A IX. �s X. amerikai hadtest �tkel a Han foly�n (RIPPER hadmûvelet). * m�rcius 14. Sz�ult visszafoglalj�k a d�liek. * �prilis 5. Nyilv�noss�gra ker�l MacArthur t�bornoknak a hivatalost�l elt�rõ elk�pzel�se a h�bor�r�l. * �prilis 11. Truman eln�k meneszti MacArthurt. Az USA T�vol Keleti Parancsnoks�g�nak �s vezet�s�t �s az ENSZ erõk ir�ny�t�s�t Ridgway t�bornok veszi �t. * �prilis 14. A 8. amerikai hadsereg �j parancsnoka James A Van Fleet. * �prilis 22. Megkezdõdik a h�bor� legnagyobb �tk�zete. 250 ezer k�nai katona 27 hadoszt�lyba szervezve ind�t t�mad�st Sz�ult�l �szakra. * m�jus 9. 300 amerikai rep�lõg�p t�madja Szinidzsu-t. * m�jus 16. A k�naiak t�mad�s�nak m�sodik f�zisa. Elõret�r�s�ket 20-�n meg�ll�tj�k. * m�jus 21. A 8. hadsereg ellent�mad�sa kiszor�tja az ellens�ges csapatokat D�l-Kore�b�l. * j�nius 23. Malik szovjet ENSZ-deleg�tus tûzsz�neti t�rgyal�sokra tesz javaslatot. * j�nius 30. Ridgway t�bornok kijelenti, hogy Washington k�sz fegyversz�netet k�tni. * j�lius 1. Az �szaki vezetõ, Kim Ir Szen, �s a k�nai egys�gek vezetõje, Peng T�-huaj kijelentik, hogy k�szek a fegyversz�neti t�rgyal�sokra. * j�lius 10. Kaszong-ban fegyversz�neti t�rgyal�sok kezdõdnek. * augusztus 5. Az ENSZ erõk parancsnoks�ga felf�ggeszti a megbesz�ll�seket, mert fegyveresek bukkannak fel a semleges �vezetben. A t�rgyal�sok 10-�n folytat�dnak. * augusztus 22. A kommunist�k felf�ggesztik a megbesz�l�seket, mert egy ENSZ rep�lõg�p berep�l a semleges z�n�ba. * szeptember 17. George C. Marshall v�delmi miniszter ut�da Robert A. Lovett. * okt�ber 25. Az okt�ber 7-�n sz�letett meg�llapod�s �rtelm�ben a fegyversz�neti t�rgyal�sok Panmindzson-ban folytat�dnak. * november 12. A 8. hadsereg felf�ggeszti a t�mad� hadmûveleteket, �s v�delembe megy �t. * december 2. Megkezdõdik a RATCATCHER hadmûvelet a d�lnyugat-koreai gerillatev�kenys�g felsz�mol�s�nak �rdek�ben. 1952 * janu�r 2. Az ENSZ erõk javaslatot tesznek a hadifoglyok kicser�l�s�re, de az �szakiak 8-�n elvetik az ind�tv�nyt. * febru�r 22. Az �szakiak bakt�riumfegyver alkalmaz�s�val v�dolj�k az ENSZ-t. * m�jus 7. Kommunista foglyok l�zad�sa az egyik hadifogolyt�borban. * m�jus 12. Ridgway ut�dak�nt Mark Clark lesz az �j ENSZ ill. T�vol-Keleti Fõparancsnok. * j�nius 23. Amerikaiak bomb�zz�k a Jalu foly� ment�n fekvõ erõmûveket. * augusztus 29. A h�bor� legnagyobb l�git�mad�sa: Phenjan-t 1403 amerikai g�p t�madja. * november 4. Dwight D. Eisenhower-t v�lasztj�k az USA �j eln�k�v�. * december 5. Eisenhower Kore�ba utazik, l�togat�sa 8-�n �r v�get. 1953 * janu�r 20. Eln�ki beiktat�s�t k�vetõen Eisenhower lesz az �j amerikai fõparancsnok. * febru�r 10. A 8. hadsereg �j fõparancsnoka Maxwell D. Taylor. * m�rcius 5. Moszkv�ban meghal Szt�lin. * �prilis 20. Az egy h�ten �t tart� LITTLE SWITCH hadmûvelet keret�ben sebes�lt �s beteg hadifoglyok cser�j�re ker�l sor. * �prilis 26. Panmindzson-ban �jrakezdõdnek a fegyversz�neti t�rgyal�sok. * j�nius 4. A kommunist�k a fõbb k�rd�sekben elfogadj�k az ENSZ javaslatait. * j�lius 13. 6 k�nai hadoszt�ly t�mad�st ind�t a d�liek �s az amerikaiak ellen. A harcok 20-�ig tartanak. * j�lius 27. Al��rj�k a fegyversz�neti meg�llapod�st. * augusztus 5. A BIG SWITCH hadmûvelet sor�n megt�rt�nnek az utols� fogolycser�k, melyek szeptember 6-�ig zajlanak.