A n�met k�lpolitika c�lja m�r j�val az inv�zi� megkezd�se el�tt az elvesztett n�met ter�letek visszaszerz�se volt. Hitlert nagyon felb�toritott�k a Rajna- vid�ken, Ausztri�ban �s Csehszlov�ki�ban el�rt sikerei, de Lengyelorsz�g eset�ben tiszt�ban volt azzal, hogy ez�ttal nem fog menni a "dolog" a Wehrmacht n�lk�l - a "Gelb" fed�nev� terv m�r k�szen �llt, �s a molotov-ribbentropp paktum pedig (egyel�re legal�bbis) v�delmet ny�jtott egy k�tfrontos h�bor� ellen. Az inv�zi� kezdetek�nt Hitler 1939 szeptember 1- j�t jel�lte meg. A n�met tervek szerint a Poroszorsz�gb�l t�mad� "�szak" hadseregcsoport 3. hadsereg�nek egyenesen Vars� ellen kellet t�madnia. Egy hadtest ezzel egyidej�leg nyugat fel� m�r csap�st, hogy egyes�lj�n a N�metorsz�gb�l kiindul� 4. hadsereggel, �s elv�gja ezzel a lengyel kij�ratot a Balti- tengerre. Az egyes�l�s ut�n d�lre fordulnak, �s egys�lnek a "D�l" hadseregcsoport 8. hadsereg�nek csapataival a Visztula �s az Odra �sszefoly�s�n�l - a "D�l" hadseregcsoport 8. hadsereg ek�zben nyom�st fejt ki Vars� ir�ny�ba, a 10. hadsereg pedig el�rek�zdi mag�t eg�szen a Bug foly�ig, �s ezzel k�t r�szre v�gj�k Lengyelorsz�got. V�g�l pedig a 14. hadseregnek D�l- Lengyelorsz�g hegyein kereszt�l kellett csap�st m�rnie Lemberg ir�ny�ba, �s el kellet foglalnia a v�rost. A lengyel parancsnokok sokat segitettek a n�meteknek terveik megval�sit�s�ban, mert a lengyel hader�t a a k�zvetlen�l a lengyel- n�met hat�r ment�n tagolt�k sz�t, nem pedig az olyan term�szeti akad�lyok m�g�tt, mint a Narew, Visztula �s San foly�k. 1939 szeptember 1 -�n , 4 �ra 40 perckor a Luftwaffe rep�l�g�pei megkezdt�k a a lengyel l�gir� szisztematikus pusztit�s�t, �t perccel k�s�bb a Danzig kik�t�j�ben bar�ti l�togat�son lev� Schlesswig- Holstein csatahaj� is t�zet nyitott a danzig- i �b�lben lev� lengyel Westerplatte er�dre, a Kriegsmarine haj�i �s tengeralattj�r�i pedig blok�dot vontak a lengyel tengerpart k�r�. A 3. �s a 4. hadsereg egys�gei meginditott�k a t�mad�sukat a lengyel balti- tengeri kij�rat lez�r�s�ra.Guderian k�t gyalogoshadtest �ltal t�mogatott 19. motoriz�lt hadteste visszavonul�sra k�nyszeritette a lengyel 9. gyalogoshadoszt�lyt �s a pomer�niai lovashadoszt�lyt. A lengyelek a Brda foly� m�g� vonultak vissza, lerombolv�n maguk ut�n a hidakat, de a n�met 3. p�nc�loshadoszt�lynak m�r az inv�zi� els� napj�n siker�lt pontonhidakat �pitenie a foly�n, �s ennek k�sz�nhet�en m�r a m�sodik napon egyes�lt a 3. �s a 4. hadsereg. A 4. hadsereg kelet fel� haladt tov�bb, a 3. hadsereg pedig d�l fel� t�madott. A k�tel�k�be tartoz� "Kempf" p�nc�loshadoszt�ly, amelynek a magj�t a 7. p�nc�losezred �s a motoriz�lt "Deutchland" SS gyalogosezred k�pezte, el�rte a Mlawa v�rosa k�r�l ki�pitett lengyel v�delmi vonalat. Az SS egys�gek s�lyos vesztes�geket szenvedtek, amikor megpr�b�ltak �tt�rni a lengyel aknamez�k �s betonbunkerek k�z�tt - a lengyel tankelh�rit�s 8 n�met tankot kil�tt, 32- t pedig megrong�lt. A hadoszt�ly parancsnoka k�nytelen volt segits�get k�rni a 11. �s a 61. gyalogoshadoszt�lyt�l, �s a s�lyos harcok a v�ros k�r�l m�g h�rom napig eltartottak. A lengyelek ezut�n feladt�k a v�rost, de ha nem lett volna ilyen kem�ny a mlawai v�delem, a n�meteknek siker�lt volna vill�mgyorsan, egyenesen Vars�ra csapniuk. A Luftwaffe ek�zben sz�tbomb�zta a lengyel vas�t-, �s �th�l�zatot, sz�tforg�csolva ezzel az am�gy is neh�zkes lengyel mozg�sit�st. A lengyel �tj�r� a Balti- tengerhez ezzel teljesen n�met k�zre ker�lt, �s az "�szak" hadseregcsoport parancsnoks�ga d�l fel�, a lengyel f�v�ros ellen fordithatta a 3. �s a 4. hadsereget egyar�nt. A n�metek eg�szen a Visztul�ig �s a Bug foly�ig nyomultak el�re an�lk�l, hogy kem�ny ellen�ll�sba �tk�ztek volna. A lengyel f�parancsnok, Rygz-Smigly marsall ekkor m�r k�ts�gbeesett hang� t�viratokat k�ld�z�tt Londonba �s P�rizsba a helyzet kil�t�stalans�g�r�l, �s arr�l, hogy a lengyelek m�r csak abban rem�nykedhetnek, hogy ideig-�r�ig tartani tudj�k magukat a Visztula mellett ki�pitett v�delmi vonalon. Von Bock, az "�szak " hadseregcsoport parancsnoka egy d�lkeleti ir�ny� csap�st akart m�rni a 4. hadsereg f�erej�vel, bekeritve ezzel a 3. hadsereg �ltal kelet fel� szoritott lengyel "Pomorze" hadsereget, de nem j�rt sikerrel - a 4. hadsereg nem tudott id�ben felfejl�dni, �s ez id�t adott a lengyeleknek arra, hogy kics�sszanak a bekerit�sb�l. Amikor a "Deutchland" SS- ezred bekeritette a lengyelek �tkel�hely�t a Narew foly�n, Rozann�l, a rozani er�ditm�nyek s�lyos t�z�be ker�lt. A rozani er�ditm�nyek m�g az orosz c�ri id�kb�l maradtak vissza, a v�ros n�gy er�dj�t a lengyelek moderniz�lt�k �s meger�sitett�k. Amikor a 7. p�nc�losezred �ltal t�mogatott "Deutschland" SS - ezred t�mad�sra indult, a lengyelek visszavert�k �ket, s�t, a 7. p�nc�losezred parancsnoks�ga telital�latot kapott, �gysz�lv�n az �sszes itt tart�zkod� tiszt megsebes�lt vagy meghalt. A lengyelek azonban k�nytelenek voltak visszavonulni a Narew foly�t�l, eg�szen a Bug- ig �s a San- ig. Nyugaton a 8. hadsereg fev�ltotta a 4. hadsereget, amlely, felszabadulv�n, Kelet -Poroszorsz�gon kereszt�lvonulva �j pozoci�t foglalt el a 3. hadsereg balsz�rny�n, �s Breszt ellen csoportosult. Mialatt a 4. hadsereg �tvonult az �j k�rzeteibe, Guderian 19. motoriz�lt hadteste tov�bb folytatta a t�mad�s�t Bransk ellen, �s sz�tszabdalta a lengyel "Narew" hadseregcsoport frontj�t. A 3. p�nc�loshadoszt�ly bevette Bielsk v�ros�t, �s megsemmisitette a lengyel 35. gyalogoshadoszt�lyt. Bielsk eleste ut�n Guderian Breszt- Litovszk ellen csoportosithatta �t f�er�it. T�volabb, keleten a 21. hadtest �s a "Brandt" hadtest Bialystok ( Belosztok ) fel� t�madt. Andrejewo falun�l 6 000 lengyel katon�t ejtettek foglyul, m�g azel�tt, miel�tt a lengyelek el�rt�k volna frontvonalat. Szeptember 14- �n Guderian megtudta, hogy a 10. p�nc�loshadoszt�ly �tt�rte e Breszt- Litovszki er�dit�sek k�ls� vonalait, a v�rost mag�t viszont m�g nem vette be. A lengyelek a v�ros bels� er�ditm�ny�be , a Citadell�ba vonultak vissza, ott v�rt�k a n�met rohamokat. Guderian a 2. motoriz�lt gyalogoshadoszt�ly k�ldte a 10. p�nc�loshadoszt�ly segits�g�re, �s a n�metek k�t napig tart� s�lyos harcok ut�n bevett�k a Citadell�t. M�g ugyanazon a napon, szeptember 17- �n jelentette a 3. p�nc�loshadoszt�ly, hogy kapcsolatot teremtett a a "D�l" hadseregcsoport el��rseivel. A Vars� k�r�l oper�l� 3. hadsereg ek�zben lez�rta a v�rost kelet �s �szak fel�l. A v�rosban rekedt lengyel csapatok s�lyos vesztes�geket okoztak volna a n�meteknek az utcai harcokban, ez�rt a n�met f�parancsnoks�g �gy d�nt�tt, hogy t�z�rs�gi �s l�gi bomb�z�ssal k�nyszeriti kapitul�ci�ra a lengyel f�v�rost. A Balti - tenger partj�n a lengyelek kem�nyen ellen�lltak, a lenygel v�delem oszlopa Dabek ezredes tenger�szgyalogos- dand�ra volt. A n�met "Kaupisch" hadtest s�lyos vesztes�gekkel fizetett minden megszerzett f�lddarab�rt. A Luftwaffe segits�g�vel szeptember 12- �n a n�meteknek v�g�l is siker�lt a Hel- f�lszigetre visszaszoritaniuk a lengyeleket. A "Kaupisch" hadtest k�t nappal k�s�bb elfoglalta Gdynia v�ros�t, szeptember 16- �n a v�ros 2 000 v�d�je megadta mag�t. Lent d�len a n�met "D�l" hadseregcsoport szeptember 1- j�n reggel 6 �rakor kezdte a t�mad�s�t. Blaskowitz t�bornok 8. hadserege ( az egyetlen n�met hadsereg, amely kiz�r�lag gyalogosegys�gekb�l �llt ) front�lisan megt�madta a lengyel "Lodz" hadsereget.A "Leibstandarte Adolf Hitler" SS- egys�gnek, amely a 8. hadsereg jobbsz�rny�n oper�lt, siker�lt meglepet�sszer�en elfoglalnia n�h�ny hidat, de a nap folyam�n a meger�s�d� lenygel ellen�ll�s megg�tolta abban, hogy tov�bbfejlessze a sikert. Az er�s�d� ellen�ll�s ellen�re a 8. hadseregnek siker�lt el�renyomulnia a Prosna foly�ig, �s s�lyos vesztes�geket okoznia a "Lodz" hadsereg 2. �s 10. gyalogoshadoszt�ly�nak. A "D�l" hadseregcsoport k�tel�k�be tartozott m�g a 14. �s a 8. hadsereggel egyetemben Reichenau t�bornok 10. hadserege, amely a 8. hadsereggel ellent�tben sz�mos p�nc�losegys�ggel rendelkezett. A k�tel�k�be tartoz� 1. �s 4. p�nc�loshadoszt�ly pengek�nt hatolt �t a lenygel v�delni vonalon, amit h�rom gyalogoshadozt�ly �s egy lovasdand�r tartott. A n�met tankok m�r az els� nap 25 kilom�ter m�lyen bet�rtek a lengyelek hadt�pter�let�re, de itt az 1. p�nc�loshadoszt�ly a 7. lengyel gyalogoshadozt�ly kem�ny ellen�ll�s�sba �tk�z�tt. A n�metek szerencs�j�re a 7. gyalogoshadoszt�ly �ppen a 10. �s a 14. hadsereg s�vhat�r�n foglalt el �ll�sokat. Igy amig a 7. gyalogoshadoszt�ly szemb�l az 1. p�nc�loshadoszt�llyal k�zd�tt, az oldal�ra �s a h�t�ba a 14. hadsereg egys�gei m�rtek csap�st. A n�metek s�lyos harcokban megsemmisitett�k a 7. gyalogoshadoszt�lyt, �s igy a lengyel "Lodz" �s "Krakow" hadseregek k�z�tt szakad�s keletkezett. A Szlov�ki�b�l megindul� 14. hadsereg tov�bb� ki�zte a lengyeleket a Jablunkovi- szorosb�l �s Nowy Targ v�ros�b�l. Szeptember 1- j�n est�re a lengyel "Krakow" hadsereg m�r h�rom oldalr�l be volt keritve, �s visszavonul�sba kezdett. Szeptember 2- �n reggel 6 �rakor von Rundstedt, a "D�l" hadseregcsoport parancsnoka �jra rohamra k�ldte az egys�geit, a 4. p�nc�loshadoszt�ly azonban heves lengyel ellent�mad�sba �tk�z�tt - az ellent�mad�st a 27. �s a 28. lovasdand�r vezette, az ul�nusokat egy t�z�rz�szl�alj t�mogatta. Szeptember 3- �n a n�metek meg�jitott�k a t�mad�st, imm�r a Luftwaffe segits�g�vel, amely porig bomb�zta a lengyel �ll�sokat a lassan el�renyomul� gyalogosok �s tankok el�tt. A n�metek hamarosan hidf��ll�st l�tesitettek a Warta foly� keleti partj�n , a p�nc�losok �tkeltek a foly�n �s sz�tkergett�k a v�dekez� lengyeleket. A 8. �s a 10. hadsereg K�z�p- Lengyelorsz�g d�li r�sz�n t�rt el�re, a 14. hadsereg D�lkelet- Lengyelorsz�g hegyes terep�n t�rt utat mag�nak - szeptember 6- �n a lengyelek feladt�k a Warta melletti �ll�saikat, �s visszavonul�sba kezdtek. A 8. hadsereg Lodz fel� fordult, �szaknak forditva a jobbsz�rny�t, Poznan fel�, a 10. hadsereg tankjai Radom fel� indultak, a n�met felderit�s adatai szerint ugyanis itt gy�lekeztek a sz�tvert "Krakow" hadsereg maradv�nyai. A sz�th�z�d� n�met p�nc�lososzlopokat a lengyelek ellent�mad�sokkal nyugtalanitott�k: az 1. p�nc�loshadoszt�lyt a lengyel 29. gyalogoshadoszt�ly egys�gei t�madt�k. A lengyelek t�bbsz�r megism�telt ellent�mad�sai rendre kudarcot vallottak, �s hab�r a lengyel katon�k hal�lmegvet� b�tors�ggal harcoltak, a n�met tankok sz�tsz�rt�k az eg�sz hadoszt�lyt, �s elfogt�k a parancsnok�t. A csata v�gezt�vel a n�met tankok 90 kilom�terre d�lnyugatra �lltak Vars�t�l, a 14. hadsereg csapatai pedig elfoglalt�k Krakk�t. Szeptember 7- �n az 1. �s a 4. p�nc�loshadoszt�ly �jra t�mad�st inditott, �tt�rte a 13. gyalogoshadoszt�ly v�delmi �ll�sait Rzeczyca v�rosa k�r�l, bevette a v�rost, s�t, a 4. p�nc�loshadoszt�ly elfoglalta Balisk v�ros�t is, amely m�r csak 60 km- re volt Vars�t�l. Ugyanazon a napon a n�met 17. gyalogoshadoszt�ly bevette Lodz v�ros�t, �s a n�metek elkezdt�k �sszeh�zni a hurkot a 5 lengyel hadoszt�ly (3., 7., 12., 19. a 29.) �s a "Krakow" lovasdand�r k�r�l. Szeptember 9- �n reggel Blaskowitz t�bornok, a 8. hadsereg parancsnoka arr�l �rtes�lt, hogy a 8. hadsereg balsz�rnya lengyel csapatokkal keveredett harcba. Mint k�s�bb kider�lt, ezek a lengyel cspatok a "Pomorze" �s a "Poznan" hadseregek megmaradt egys�gei voltak, amelyeket a lengyel parancsnokok a Bzura foly� melletti �ll�sokba vontak vissza. H�rom lengyel hadoszt�ly �s k�t lovasdand�r �tkelt a Bzur�n, megt�madta �s megverte a n�met 30. hadoszt�lyt, amelynek katon�i sz�tfutottak. A keletkezett r�sbe bet�rtek a lengyelek, �s a 8. hadsereg balsz�rny�t hamarosan a bekerit�s vesz�lye fenyegette. A lengyel t�mad�s c�lja a "Lodz" hadsereggel val� egys�l�s �s egy �j , Vars� k�r�li v�d�vonal ki�pit�se volt. A lengyel siker miatt Rudstedt k�nytelen volt �szaknak forditani a 10. hadsereg n�h�ny hadoszt�ly�t, hogy segisten a szorongatott helyzetben lev� 8. hadseregnek, amelynek a balsz�rnya k�nytelen vol visszavonulni. A 10. hadsereg id�k�zben m�g Lodzot, �s Kutrzeba lengyel t�bornok k�nytelen volt le�llitani a lengyel t�mad�st, mert nem l�tott es�lyt a kooper�ci�ra "Lodz" hadsereggel. A bzurai csata ideje alatt a 4. p�nc�loshadoszt�ly t�bbsz�r is megrohamozta a lengyel v�d��veket Vars� k�r�l, de nem j�rt sikerrel- a lengyelek s�lyos vesztes�geket okoztak a n�meteknek �s visszavert�k �ket. Az 1. p�nc�loshadoszt�ly Vars�t�l d�lre elfoglalta Gora Kalrwarja v�ros�t, �s hidf��ll�st l�tesitett a Visztula keleti partj�n. A lengyelek h�siesen ellen�lltak, de a Luftwaffe sz�net n�lk�li bomb�z�sai sz�tsz�rt�k �ket. A n�metek Radom elfoglal�s�n�l (szeptember 11.) 60 000 foglyot ejtettek, �s ezzel a szervezett lengyel ellen�ll�s a t�rs�gben l�nyeg�ben megsz�nt. A 14. hadsereg szeptember 10- �n �tl�pte a San foly�t, �s k�t nap alatt megverte �s sz�tsz�rta a 24. �s a 11. lengyel gyalogoshadoszt�lyt. A megvert lengyel csapatok Przemysl v�ros�ba h�tr�ltak, �s innem ellent�mad�sokat vezettek a n�met 1. hegyi hadoszt�ly ellen, amely Lemberg ir�ny�ba nyomult el�re �s ekkor 90 km- re keletre �llt Prezemyslt�l. Az 1. hegyi hadoszt�ly visszaverte a lengyel rohamokat, �s a 14. hadsereg szeptember 15- �n elfoglalta Przemyslt. Przemysl eleste ut�n �s a bzurai csata v�gezt�vel 29 n�met hadoszt�ly 12 lengyel hadoszt�lyt tartott bekeritve a kutno- bzurai katlanban (2., 4., 10., 13., 14., 15., 16., 17., 25., 26., 28., 30. gyalogoshadoszt�lyok), valamint h�rom lovasdand�rt. K�t gyalogoshadoszt�lynak �s k�t lovasdand�rnak siker�lt �tverekednie mag�t Vars� k�rzet�be, a bekerit�sben maradt csapatok pedig vagy elpusztultak, vagy megadt�k magukat. Mivel szeptember 17- �n elesett Breszt- Litovszk, szeptember 22- �n Lemberg hely�rs�ge is megadta mag�t. A lengyel korm�ny �s a hadsereg f�parancsnoka, Rygz-Smygli marsall Rom�ni�ba sz�k�tt. A katon�k viszont tov�b v�dt�k Vars�t, a mintegy 160 000 lengyel be�sta mag�t a v�ros hat�r�ban, �s visszavert�k a n�met t�mad�sokat. A n�met parancsnoks�g t�meges l�git�mad�sokkal �s t�z�rs�gi csap�sokkal t�rte a v�d�k ellen�ll�s�t, �s nem habozott terrort�mad�sokat int�zni a vars�i k�rh�zak �s egy�b, v�r�skereszttel megjel�lt l�tesitm�nyek ellen. Kb. 1 000 �gy� , 240 Stuka zuhan�bomb�z� �s 100 Dornier Do100 bomb�z� l�tte �s bomb�zta a v�rost. A vars�i hely�rs�g szeptember 27- �n, d�lut�n 2 �rakor megadta mag�t. Ezut�n m�r csak Modlin v�ros�n�l �s a Hel- f�lszigeten folytat�dott a lengyel ellen�ll�s. Modlinn�l 35 000 katona v�dekezett, szeptember 29- �n adt�k meg magukat, a Hel- f�lsziget v�d�i h�rom nappal k�s�bb kapitul�ltak. Az els� n�met vill�mh�bor�, Lengyelorsz�g lerohan�sa befejez�d�tt. A gyors n�met siker sokkolta a vil�got, �s megmutatta a p�nc�losegys�gek progressziv alkalmaz�s�nak el�nyeit. A n�met jelent�sek viszont, paradox m�don, ink�bb a tradicion�lis gyalogos�tk�zetek jelent�s�g�t emelt�k ki a harcok elemz�sekor. A n�metek vesztes�ge 217 tank (t�lnyom�r�szt Pz I �s Pz II tipus�), 470 rep�l�g�p (a megrong�ltakat is belesz�mitva), 8 082 halott, 5 027 �tk�zetben elt�nt �s 27 278 sebes�lt volt. A lengyelek vesztes�ge 123 000 halott a 133 700 sebes�lt. A lengyel hadsereg megsz�nt l�tezni.