Az a feltev�s, hogy a husz�r sz� a magyar nyelvbe a t�r�k elõl menek�lõ szerb lovasok lovasrabl�t jelentõ gusar szav�b�l ered t�ves, mert teljesen elk�pzelhetetlen, hogy M�ty�s kir�ly legelõkelõbb elit magyar lovaskaton�it a szerb rabl�k nev�n hat�rozta volna meg, valamint kiz�rt dolog, hogy nemesi csal�dok a lovasrabl�k nev�t vett�k volna fel. Ez csak a XIX. sz�zad szl�vos�t�, nyelv�nket lebecs�lõ ir�nyzat agysz�lem�nye. Leg�jabb kutat�sok szerint �ll�t�lag az ujgur (hun eredetû) nyelvben van egy "husz�r" sz�, amely k�zkaton�t jelent. A husz�r sz� ezen elsõ �r�sbeli megnevez�s�t meghat�rozni a magyar husz�r sz�let�s�nek, elsõ megjelen�s�nek a hadt�rt�nelemben helytelen �s alaptalan, mert b�r a k�nnyûlovass�g haderõnkben sajn�latosan h�tt�rbe szorult a XI-XII. sz�zad �ta, de k�nnyû lovasaink mindig voltak. A fõ �rv�nk az, hogy a husz�rok ugyanazzal a k�nnyûlovas harcm�ddal k�zd�ttek, v�dekeztek a t�r�kkel szemben, amely teljesen azonos volt a r�gi magyar lovas taktik�val. Hiszen kezdetben m�g ny�llal is l�v�ld�ztek, mint az �rp�dok idej�n. A husz�r teh�t nem ekkor sz�letett, hanem csak ekkor t�rt vissza a r�giekhez, vagyis ekkor: �jj�sz�letett! Milyen is volt ez a k�nnyûlovas harcm�d, amellyel olyan nagy f�l�nyben voltak lovas õseink a nyugati n�pek elmaradott taktik�j�val szemben, s milyen volt az ezzel azonos husz�r harcelj�r�s a csapatnem, majd a fegyvernem eg�sz fenn�ll�sa idej�n? Alapvetõ volt a l� gyorsas�g�ban, mozg�konys�g�ban rejlõ l�lektani lehetõs�g felhaszn�l�sa, ami abban nyilv�nult meg, hogy v�ratlan idõben, helyen �s ir�nyban v�grehajtott vill�mgyors megjelen�s�kkel, szokatlan t�mad�si m�djukkal, tûzzel (ny�llal) val� rajta�t�s�kkel szokatlan megr�zk�dtat�st id�ztek elõ meglepett ellens�geikben, �s ez olyan ijedts�get, rettentõ f�lelmet, teljes akci�k�ptelens�get v�ltott ki soraikban, ami minden ellen�ll�st megsz�ntetett. Ez m�r f�l gyõzelmet jelentett, mivel v�dekez�s helyett p�nikszerû menek�l�sbe kezdtek. A m�sik alkalmaz�si m�d ezzel ellenkezõ �rtelmû volt, amikor fejvesztett menek�l�st sz�nleltek, amivel az ellens�gben kiv�ltott�k a biztos gyõzelem �rz�s�t, az �ld�z�s vad�szszenved�ly�t, s ekkor v�ratlanul, gyorsan visszafordulva a felbomlott �ld�zõk csoportj�t sz�tvert�k, vagy elõre elõk�sz�tett lesbe csalva, nagyobb erõkkel k�r�lz�rva semmis�tett�k meg. A harc m�s form�ja volt m�g, amikor a z�rtrendû alakzatban felvonul� ellens�get nyilas t�mad�sokkal k�r�lsz�guldott�k, rendj�t felbomlasztott�k, �s �gy v�geztek vel�k. Ezekhez j�rult a gyors megjelen�s�k mellett, hogy a harc f�lbeszak�t�sa ut�n, vagy a harc v�gezt�vel �jb�l v�ratlanul vill�mgyorsan elt�voztak, szinte eltûntek. Ezekkel a mozzanatokkal olyan hat�st �rtek el fõleg kezdetben, hogy a kor babon�s n�pei Isten ostor�nak, t�lvil�gi l�nyeknek k�pzelt�k õket, �s im�ds�gban kerestek elõl�k mened�ket. Mindehhez fûzz�k m�g hozz�, hogy f�l �vsz�zadig tart� megelõzõ t�mad�saikkal el�rt�k azt, hogy 895-tõl 1030-ig az orsz�got nem �rte sikeres ellens�ges t�mad�s. Felejts�k el �s t�ntess�k el az �n. "kalandoz�s" tudatlan �s megsz�gyen�tõ kifejez�st hadj�ratainkra. A husz�r harcm�dja ugyancsak a l� j� tulajdons�gain alapult, kezdetben m�g a nyilat haszn�lt�k a t�r�kkel szemben, k�sõbb a lõfegyverek megjelen�s�vel a lovass�gi pisztoly, majd a karab�ly, v�g�l az �sszes sorozat- �s neh�zfegyvereket haszn�latba vett�k. Kardjuk term�szetesen ugyanolyan volt, mint õseik�. A lesbe csal�s, f�lrevezet�s, a terep messzemenõ kihaszn�l�sa, a rajta�t�s, a t�volr�l megsemmis�t�s, halogat� harc, a felder�t�s, ut�v�dharc, az �ld�z�s �s a gyors tartal�k volt a husz�r jellemzõ alkalmaz�sm�dja. A magyar husz�r harcm�dja, harcelj�r�sa, taktik�ja az õsi magyar lovas hadmûv�szet�bõl sz�rmazik, m�g a m�sodik vil�gh�bor�ban is alkalmazt�k egyes elemeit. �gy csak a nev�nek eredet�t keltezz�k a XV. sz�zadra. Sz�tsz�rt, de tervszerû alakzatokban hajtott�k v�gre t�mad�saikat eg�szen a XVIII. sz�zad k�zep�ig, amikor harcmodoruk Nagy Frigyes porosz kir�ly kezdem�nyez�s�re z�rtrendû, k�tsoros vonalba fejlõdve v�ltozott meg, ettõl kezdve �gy rohamozt�k meg az ellens�get. Ez a harcm�d az I. vil�gh�bor�ig tartott, amikor a harcban a l�r�l m�r le kellett sz�llniuk �s gyalog folytatt�k a harcot. A k�t vil�gh�bor�ban m�r csak n�h�ny l�h�ton v�grehajtott sikeres rohamr�l tudunk. A magyar kir�lys�g megalap�t�sakor m�g az õsi lovas harcm�dot alkalmazt�k, de szervez�s�k �s felhaszn�l�suk egyre ink�bb h�tt�rbe szorult, s ez v�lem�nyem szerint hozz�j�rult az orsz�got �rt nagy veres�gekhez, �gy Muhi 1241, Nik�poly 1396, V�rna 1444 �s Moh�cs 1526 v�gzetes esem�nyeihez. L�ngeszû nagy kir�lyunk, Hunyadi M�ty�s volt az, aki a fenyegetõ t�r�k k�zeled�sekor felismerte a k�nnyûlovass�g sz�ks�gess�g�t, �s fel�ll�totta a magyar husz�rs�g elõdeit. De nemcsak felismerte a husz�rban rejlõ erõt, hanem harcm�djukat is sikeresen haszn�lta fel. �gy 1474-ben a szil�ziai h�bor�ban husz�r rajta�tõ, az ellens�g ut�np�tl�s�nak megsemmis�t�s�vel v�grehajtott akci�j�val k�nyszer�tette t�rdre a sokszoros t�lerejû cseh-lengyel csapatokat Boroszl� (Wroclaw) falai elõtt! Sajn�latosan korai hal�la megakad�lyozta fõ sz�nd�k�t, a nyugati cs�sz�ri hatalom megszerz�s�vel megsemmis�teni az oszm�n veszedelmet. A v�gv�rak k�zt harcol� husz�rok p�tolhatatlan v�dõ feladatokat teljes�tettek, n�lk�l�k �sszeomlott volna az am�gy is omladoz�, rozoga hat�rv�delem. A nemzeti kir�lys�g megszûnt�vel sajnos v�gzetesen lehanyatlott n�p�nk, orsz�gunk sorsa, fõk�pp a Habsburg uralom alatt. A husz�rok t�rt�net�nek legsikeresebb korszaka k�vetkezett, amikor az idegen kir�lyok nagyhatalmi harcaikban nyugaton alkalmazt�k õket a fõ vesz�ly, a t�r�k elleni orsz�gv�delem helyett. Az orsz�g h�rom r�szre szakad�s�val az erd�lyi fejedelmek szabads�gk�zdelmeiben is mindk�t oldalon sok husz�rcsapat k�zd�tt, sajnos sokszor magyar a magyar ellen. Bocskai, Bethlen, I. R�k�czy Gy�rgy, sõt B�thory Istv�n lengyel sereg�ben m�g litv�n f�ld�n is harcoltak. A 30 �ves h�bor�ban is z�mmel husz�rok k�zd�ttek. Zr�nyi Mikl�s nemzeti hadsereg-terv�ben fõk�pp husz�rokra t�maszkodott volna. � maga is husz�rjaival aratta sikereit. A t�r�k kiûz�s�nek nagy jelentõs�gû utols� hadj�rat�ban ar�nylag kev�s husz�r vett r�szt, b�r Bercs�nyi Mikl�s, Botty�n J�nos kiv�l�an ir�ny�tott�k a kb. 1200 magyar husz�rt. Budav�r ostrom�n�l magyar husz�r t�rt be elõsz�r, �s tûzte ki a z�szl�t: Petneh�zy D�vid kapit�ny �s hû husz�rja, Rag� J�nos. 1688-ban szervezt�k az elsõ sor-husz�rezredet Czobor �d�m husz�rcsapat�b�l. Ebbõl lett a 9. sz. N�dasdy husz�rezred, 1920-t�l 1945-ig a m. kir. N�dasdy Ferenc 3. honv�d husz�rezred. 1688-ban szervezt�k az elsõ sor-husz�rezredet Czobor �d�m husz�rcsapat�b�l. Ebbõl lett a 9. sz. N�dasdy husz�rezred, 1920-t�l 1945-ig a m. kir. N�dasdy Ferenc 3. honv�d husz�rezred. Jelentõs szerep�k volt a husz�roknak II. R�k�czi Ferenc szabads�gharc�ban is, amikor nyolc �vig �jra volt nemzeti haderõnk. A 83 ezredbõl 52 volt lovasezred. A Fejedelem k�rp�taljai felkelõihez elõsz�r husz�rok csatlakoztak, Ocskay L�szl� �s Borb�ly Bal�zs 200 husz�rja. R�k�czi kuruc husz�rjai a porty�z�, lesvetõ, rajta�tõ hadmozdulatokkal aratt�k sikereiket, �s nagym�retû raid-jeikkel k�l�n�sen Botty�n J�nos, B�ri Balogh �d�m, Bezer�dy, Ocskay �rtek el nagy hat�st. Ilyen volt a nagy morvaorsz�gi bet�r�s, midõn a sikertelen nagyszombati csata ut�n Botty�n 1705 janu�rj�ban 6 husz�rezreddel �s szek�rre rakott gyalogs�ggal �tsiklott a biztos�t� vonalon, majd 12 nap m�lva vesztes�g n�lk�l, nagy zs�km�nnyal t�rt vissza, s ezzel a nagyszombati cs�sz�ri sikert semmiv� tette. III. K�roly t�r�k h�bor�iban fõleg a nyolc husz�rezred aratott m�ltj�hoz m�lt� sikereket. 1717. augusztus 5-�n p�terv�radi nagy csat�j�ban P�lffy 22 lovasezrede, N�dasdy �s Eberg�nyi husz�rregimentje a t�r�k t�lerõ h�ta �s oldala ellen ind�tott fergeteges lovasroham�val gyõz�tt, alig k�t h�t m�lva (augusztus 16.) pedig b�r� Spl�nyi gener�lis a belgr�di csat�ban Orsov�ig, sõt a Dun�n t�lra ûzte a majd t�zszeres t�lerõt. "...mint a sz�lv�sz v�gtatott a t�r�k ut�n" - �rt�k egy korabeli lev�lben. M�ria Ter�zia nagy hadsereg�nek �sszes h�bor�j�t 19 husz�rezred harcolta v�gig kiemelkedõ eredm�nyekkel. Ekkor kezdõd�tt husz�rs�gunk f�nykora. Az �r�k�s�d�si h�bor�kban a kiv�l� husz�rvez�rek visszat�rtek az õsi magyar lovas harcm�dhoz. Ezt a husz�r harci mûv�szetet ismerte meg �s vette �t eg�sz Eur�pa minden jelentõs hadserege. Innen �radt sz�t a magyar husz�r dicsõs�ge, szelleme, s ennek az eml�ke maradt fenn mind a mai napig. Gondoljunk csak a francia �s amerikai husz�rhagyom�nyokra! A vez�rek k�z�l az egyik legh�resebb N�dasdy Ferenc volt (1708-1783), a nagyszerû hadvez�ri k�pess�gû husz�rgener�lis, sz�mtalan csata sors�t eld�ntõ vez�r, aki 1742-ben Chotusitz-n�l roham�val gyõz�tt, bevette Pisek v�r�t, 1744-ben a Rajn�n t�l sz�tverte a franci�kat. Mer�sz porty�z�sainak hat�s�ra Nagy Frigyes porosz kir�ly k�nytelen volt ki�r�teni Csehorsz�got. 1746-ban Piacenz�n�l (Olaszorsz�g) 7000 spanyolt fegyverlet�telre k�nyszer�tett. Legnagyobb siker�t a kolini csat�ban aratta 1757. j�nius 18-�n. Zieten oldalt�mad�s�t 28 sz�zada roham�val meg�ll�totta, 60 sz�zad�val Zieten 80 sz�zad�t megrohamozta, majd 100 sz�zada �l�n meg�ll�totta, v�g�l negyedik rohama ut�n Nagy Frigyes elrendelte a visszavonul�st. A kir�lynõ a kolini gyõzelem eml�k�re megalap�totta a M�ria Ter�zia Rendet, amelynek elsõ n�gy nagykeresztese k�z�l kettõ - N�dasdy �s Hadik - magyar volt. A d�ntõ hat�s� haditettek ut�n a kor 40 husz�rtisztje M�ria Ter�zia Rendet kapott. �sszehasonl�t�sk�ppen: arany �s ez�st vit�zs�gi �rmet 15 husz�rezred 1946 katon�ja kapott, m�g 15 gyalogezredbõl 1064 fõ baka kapott elismer�st. A kor m�sik legh�resebb husz�rvez�re Hadik Andr�s volt, aki k�zhusz�rb�l emelkedett a t�bornagyi rangig, majd egyetlen magyark�nt a b�csi Legfelsõbb Haditan�cs eln�ki tiszt�t t�lt�tte be. Erd�ly korm�nyz�jak�nt õ volt a sz�kelyek megmentõje. A cs�ng�k r�la nevezt�k el Hadikfalva k�zs�g�ket. Legh�resebb, igazi husz�rbrav�rja volt, amikor a porosz sereg h�ta m�g�tt elfoglalta Berlint, s azt megsarcolva m�g 200 p�r kesztyût vitt a kir�lynõnek aj�nd�kul. A sarc hi�nyz� r�sz�t a berliniek ut�lag k�ldt�k el Hadiknak"¦ Hadik kiv�l� porty�z� t�rzstisztk�nt tûnt fel Szil�zi�ban. Elõzõleg III. K�roly t�r�k h�bor�iban, majd a n�metalf�ldi harcokban m�r mint lovasdand�r parancsnok vett r�szt. �rdekes m�don a r�gi magyar k�nnyûlovas taktik�t alkalmazta K�lnoky õrnagy, amikor 200 husz�rj�val sz�nleg megrohant egy 300 fõs porosz lovas elõv�det, majd visszavonul�st f�jatott, megh�tr�lt, mire a poroszok �ld�zni kezdt�k. K�lnoky a kellõ pillanatban meg�ll�totta j�l k�pzett embereit, megfordultak, �s fegyelmezett husz�rjaival sz�tverte a meglepett, rendetlen�l v�gtat� �ld�zõket - igazolva ezzel is a husz�r harcm�d õsi volt�t. Mindez 1741. augusztus 23-�n t�rt�nt. II. J�zsef t�r�k h�bor�j�ban 7 husz�rezred vett r�szt. Az ekkor alap�tott arany vit�zs�gi �rmet egy G�sp�r nevû magyar husz�r mell�re tûzte ki elsõk�nt a cs�sz�r a saj�t kez�vel. A 23 �vig tart� nap�leoni h�bor�kban a husz�rs�g jelentõs�g�nek cs�cspontj�t �rte el. Ez volt a nagy lovascsat�k korszaka, n�pek csat�i zajlottak le. Mind a 13 husz�rezred b�tors�ggal, vakmerõs�ggel, sz�v�s kitart�ssal �s p�ld�s vit�zs�ggel k�zd�tte v�gig a harcokat. Hõsi haditettek eg�sz sor�t hajtott�k v�gre. A sok �reg husz�r k�z�l ki kell emelni a leg�regebbet, Skult�ty L�szl� z�szl�tart� õrmestert, aki katonai szolg�lat�nak 81. �v�ben, 95 �vesen halt meg 1832-ben! M�r Hadik 1757-es berlini porty�j�n is r�szt vett. Skult�ty õrmester Kor�nak kimagasl� hõse volt a nagyk�ll�i nemes hentesmester katon�nak sz�k�tt 16 �ves fia, aki Simonyi J�zsef �besterk�nt kort�rsait�l �s az ut�kort�l a "legvit�zebb magyar husz�r" c�met �rdemelte ki.� volt az, aki õrmesterk�nt a Garda t� partj�n l�võ Salo-n�l lovasrohammal visszafoglalta a t�z�rs�gi �tegeket, s azok t�z�vel, majd lovasrohammal az eg�sz saj�t hadtestet kiszabad�totta a franci�k fogs�g�b�l. Hadnagyk�nt f�lsz�zad�val a visszavonul�skor k�t ezredet �s a t�z�rs�get mentette ki Ulmn�l a k�r�lz�r�sb�l. Õ rnagyk�nt harcolt Aspernn�l �s Wagramn�l, majd a 4. husz�rezred egyik oszt�lya �l�n 1809-ben az eg�sz hadsereg visszavonul�s�t biztos�totta azzal, hogy az �ld�zõ franci�kkal k�zdve a Thaya foly� h�dj�t Laa-n�l az utols� pillanatig tartotta, majd a maga m�g�tt felgy�jtott h�don �t v�gtatva jutott a t�ls� partra. 1813-ban Drezda mellett, �s a Lipcse melletti "N�pek csat�j�ban" - amelyben h�t magyar husz�rezred harcolt - a harct�r k�l�nb�zõ pontjain 18 rohamot int�zett a franci�k ellen. A magyar csapatok, k�zt�k a husz�rok m�g 1812-ben Nap�leon oldal�n az oroszok ellen hatvann�l t�bb kisebb �tk�zetben vettek r�szt, a husz�rok fõleg porty�z�sokkal. Ezek k�z�l kiemelkedik Paulinyi Mih�ly kapit�ny, aki 71 kiv�lasztott j� lovas�val okt�ber 13-�n a Bug foly� mellõl elindulva, 400 kilom�tert megt�ve Minszkig jutott, ahonn�t december 16-�n t�rt vissza. Elismer�sk�nt a M�ria Ter�zia Rend lovagkeresztj�t kapta. A husz�rs�g t�rt�nete szempontj�b�l igen jelentõs �s meghat�roz� volt az 1848-49-es magyar szabads�gharc. A k�zdelem az orsz�g szabads�g�t, f�ggetlens�g�t v�delmezõ harcokb�l �llt. A Habsburgok �ltal n�p�nk ellen fell�z�tott nemzetis�gek gyilkos t�mad�sai ellen kellett elõsz�r v�dekezni, majd megindult a kamarilla ny�lt t�mad�sa Jellasics bet�r�s�vel. Windisch-Graetz nagy t�mad�sa ut�n G�rgey felvid�ki hadj�rat�val �s az �j honv�ds�g megszervez�s�vel, a gyõzelmes tavaszi hadj�rattal lehetett a v�dekez�st megk�s�relni, de az orosz-osztr�k t�lerõ v�rbefojtotta jogos harcainkat. A k�lf�ld�n �llom�soz� husz�rok hazaverekedt�k magukat n�p�nk v�delm�re, bizony�tva �ldozatos hazafiass�gukat. A fel�ll�tand� haderõt j�liusban 200 ezer fõre tervezt�k, ebbõl az �v v�g�re 18 husz�rezred �llt fel, �s harcolta v�gig �nv�delmi h�bor�nkat. A husz�rok kezdettõl kivont�k kardjukat. A d�lvid�ken a W�rttemberg-ezred husz�rjai, P�kozdn�l a Mikl�s-husz�rok d�ntõ szerepet vittek. A nyugati hat�ron vez�reik katonai tudom�ny�nak hi�ny�ban nem volt jelentõs szerep�k. A t�li visszavonul�skor volt n�h�ny lovasroham, de ez sajnos m�r nem volt meghat�roz�. A szolnoki csat�ban K�szonyi husz�rjai Ottinger lovasdand�r�t k�nyszer�tett�k visszavonul�sra, �s �ld�zt�k Abonyig. A Ferdin�nd-husz�rok a hatvani csat�ban nagy lovasharcban vert�k vissza Schlik csapatait a Zagyva h�dj�n�l. A tavaszi hadj�rat gyõzelmes csat�iban - Isaszeg, Nagysall� - kiemelkedõ eredm�nnyel t�mogatt�k csapatainkat a harcokban. Bem erd�lyi hadmûveleteiben kiv�l�an alkalmazta a husz�rokat. A M�ty�s husz�rok a g�lfalvai �s nagyszebeni csat�ban, Piskin�l õk �s a W�rttemberg husz�rok, Medgyesn�l m�g a Vilmos husz�rok ism�telt rohamaikkal j�rultak hozz� Bem gyõzelmeihez. Bem kiv�l� hadvezet�se eredm�nyezte, hogy a Koburg �s Vilmos husz�rok elfoglalt�k Brass�t, �s a V�r�storonyi szoroson �t ki�ld�zt�k az osztr�kokat az orosz t�z�rs�ggel egy�tt. Az 1849-es hadi esem�nyeket az ellens�ges t�lerõ hat�rozta meg. Ezekben a harcokban a husz�rok �nfel�ldoz�an v�dt�k a visszavonul�kat. J�lius 2-�n a szabads�gharc legnagyobb lovascsat�ja zajlott le Kom�rom alatt. 40 magyar husz�rsz�zad k�zd�tt 50 osztr�k-orosz lovassz�zaddal szemben. Elõzõleg az �sszevont husz�rerõk visszavert�k az orosz Panjutin-hadoszt�ly csapatait. A csata v�g�lis sikeres volt. J�lius 11-�n Kom�romn�l harmadszor kellett visszavonulniuk. Az utols� ut�v�dharcokban augusztus 5-�n Sz�regn�l, m�snap �besnyõn�l, k�t napra r� Csat�dn�l m�g sikerrel m�rt�k �ssze fegyvereiket a cs�sz�riakkal. A temesv�ri nagy csata volt a v�gsõ harcuk. K�t nagyhatalom t�lereje, az eur�pai orsz�gok �rdektelen k�z�mb�ss�ge, mint m�r annyiszor, hõsi k�zdelmeink lehanyatl�s�t id�zte elõ. A husz�rok a szabads�gharc k�zdelmeiben kimagasl� b�tors�ggal, �nfel�ldoz� hõsiess�ggel teljes�tett�k k�teless�g�ket. Becs�let�ket, haza- �s szabads�gszeretet�ket mindenn�l jobban bizony�tj�k Lenkey �s husz�rjai p�ld�ja, akik k�lf�ldrõl verekedt�k magukat haza. Az aradi 13 v�rtan� k�z�l 8 volt husz�r. A szabads�gharc alatt �s 1859-ben olasz f�ld�n harcol� husz�rok a tõl�k megszokott eredm�nyes m�don tûntek ki. A vesztes magentai csat�ban a III. hadtestet a ny�regyh�zi husz�rok mentett�k meg gyilkos kart�cstûzben rohammal sz�tverve a franci�kat. Solferin�n�l Majt�nyi kapit�ny 6 sz�zaddal vert sz�t egy eg�sz lovas hadoszt�lyt. Az 1866-os porosz h�bor�ban 10 husz�rezred vett r�szt. Itt kezdõd�tt a fegyvernem jelentõs�g�nek rohamos hanyatl�sa az ism�tlõ- �s sorozatfegyverek megjelen�s�vel. B�r m�g teljes erõvel indultak harcba a husz�rok, de az I. vil�gh�bor�ban ind�tott lovasrohamok nagy r�sze m�r v�rbe fulladt a g�ppusk�kkal, dr�takad�lyokkal megerõs�tett �ll�h�bor�ban. �gy n�h�ny sikeres lovas- �s gyalogroham ut�n a l�r�l lesz�llva �s �rokba b�jva gyalogharcra k�nyszer�ltek. Asiago �s Doberd� sziklapokl�ban, majd a Piave partj�n gyalog is hõs husz�rk�nt harcoltak. A II. vil�gh�bor�ba belek�nyszer�lve m�r a csonka orsz�g egyetlen lovasdand�ra, majd husz�rhadoszt�lya Ukrajn�ban a sikeres �ld�zõ harcokban - Zwanczyk, Uman, Nikolajev �s a Dnyeszter v�delemben, majd a Pripjaty mocsaraiban, s 1943 �ta elõsz�r meg�ll�tva Vars�v�l az orosz harckocsi-�radatot - mutatta meg, hogy milyen volt a magyar husz�r. V�g�l 1945-ben amerikai hadifogs�g ut�n hazat�rve szûnt meg a vil�gh�rû magyar husz�rok utols� marad�ka. A h�bor� ut�n fel�ll�tott k�t husz�rezredet 1954-ben sz�ntett�k meg. A magyar husz�r fegyvernem a M�ty�s kir�ly �ltal 1481. m�rcius 11-�n meg�r�k�tett "husz�r" sz�t v�ve alapul k�zel 500 �vig �llt fenn, hirdetve a magyar n�p rendk�v�li katonai k�pess�geit szervez�sben, hadmûv�szetben �s utol�rhetetlen husz�r hõsi szellem�ben. A magyar husz�r m�ltj�nak, t�rt�nelmi jelentõs�g�nek, nemzetk�zi hat�s�nak �s elismerts�g�nek sz�lesk�rû elterjed�se nemzeti �nismeret�nk, �ntudatunk fontos eszk�ze. A husz�r n�p�nk t�rt�nelmi �rt�keinek megtestes�tõje. Jelk�pezte �s tetteivel megval�s�totta mindazon legszentebb er�nyeket, melyek mindig biztos�tott�k nemzet�nk fennmarad�s�t. A magyar husz�r eml�k�t �s szellem�t meg kell õrizn�nk n�p�nk, ifj�s�gunk sz�v�ben - a sorsot v�llal�, a rem�nytelennek l�tsz� helyzetekben is a mindig �jrakezd�s hit�t �s akarat�t s az �rte v�gzett sz�v�s munk�t, a haza r�g�hez val� hû ragaszkod�st. K�l�n ki kell emelni: a husz�r mindig j�kedvû volt, �s mi is csak �r�lhet�nk az eml�k�nek, mert az nem a vesztes h�bor�k, elbukott szabads�gharcok elkeser�tõ �s megsz�gyen�tõ �rz�s�vel t�lti el a sz�v�nket, hanem a husz�r mindig �jrakezdõ, mindig gyõzelemre t�rõ, s mindig sikeres tev�kenys�ge eml�k�re; mert ha nem siker�lt is valamely akci�ja, a husz�r lov�val mindig el tudott szakadni ellenfeleitõl, s akkor ism�t �s mindig �jra kezdte! A husz�r ma m�r val�ban a mes�k, mond�k, legend�k hõse, de meg is �rdemelte az elismerõ, dicsõ�tõ jelzõket. Volt idõ, amikor kardja hegy�vel õ �rta a t�rt�nelem legszebb lapjait hazai f�ld�n �s messze idegenben, Eur�pa- �s Amerikaszerte. Manno Miltiades, mûv�sz, k�ltõ, tartal�kos husz�rtiszt �gy b�cs�zott a magyar husz�rt�l: "... mert tûzben, v�rben, virtus�ban �gve, ezer csat�b�l egyenest az �gbe sz�guldott egykor a magyar husz�r!" Nem csoda, hogy orsz�gunkban oly sok hõsi eml�kmû husz�r alakj�ban eml�keztet hõsi halottainkra. A sok sz�p husz�r hõsi eml�kmû k�z�l k�l�n�sen nagyon k�zel �ll a sz�v�nkh�z a budapesti Szervita-t�ri templom homlokzat�t d�sz�tõ bronz dombormû. Az eml�kmû Ist�k J�nos alkot�sa, - rajta a Vilmos husz�rezred hõsi halottainak n�vsor�val - azt �br�zolja, hogy J�zus Krisztus a keresztf�r�l lehajolva mag�hoz emeli-�leli a lov�r�l holtan lehanyatl� magyar husz�rt.