1914 augusztus�ban a n�met el�nyomul�s kelet fel�l a Maas vonal er�d�t�sein, Verdunn�l �s ett�l d�lre megakadt. Az arcvonal teh�t itt �szak-d�li ir�nyban merevedett meg. A nagy n�met �tkarol� hadm�velet ugyanekkor Verdunt �szaknyugat fel�l megker�lte. A marnei csata ut�n itt kelet-nyugati arcvonal alakult ki, amely Verdunt�l egyenesen nyugati ir�nyban Soissons k�rny�k�ig huz�dott. Ut�bbi helyt�l az arcvonal - amely a marnei csat�t k�vet� hadm�veletek alatt j�tt l�tre - megint �szaknak fordult �s ezt az ir�ny�t a tengerpartig megtartotta. Falkenhayn j�l sejtette, hogy a franci�k Verdun v�r�t, mint arcvonaluk egyik legfontosabb �s k�l�n�s erk�lcsi jelent�s�g� pill�r�t, minden erej�k megfesz�t�s�vel fogj�k v�deni. Erre ala� p�totta terv�t, -mennyiben arra sz�m�tott, hogy t�mad�s�val a francia tartal�kokat idecs�d�ti �s azokat fokozatosan felmorzsolja. K�ts�gtelen, hogy ez eg�szen k�l�n�s c�lkit�z�s volt, m�r csak az�rt is, mert ugyanaz a felmorzsol�d�s fenyegette a n�met csapatokat is. K�l�nben ez a szavakkal val� medd� j�t�knak is mondhat�. A l�nyeg az volt, hogy tud-e Falkenhayn Verdunn�l a franci�kat megrend�t� gy�zelmet aratni? Ennek el�felt�tele az volt, hogy elegend� hader�vel l�pjen itt fel. M�r az el�z� fejezetekben ism�telten utaltunk arra, hogy Falkenhayn 1915-ben nem teremtett tiszta helyzetet sem az orosz hadszint�ren, sem a Balk�non. Ez�rt ezekr�l a helyekr�l nem tudott elegend� er�t elvonni. Szaloniki el�tt a bolg�r sereg t�mogat�s�ra 2 n�met hadtestet kellett visszahagyni. Itt ut�lag m�gis hozz�j�rult az �nt�nt-sereg megt�mad�s�hoz. Az orosz hadszint�ren az arcvonal annyira kiterjedt, hogy onnan sz�mbavehet� er�t a hadm�veletek befejez�se ut�n m�r nyugatra �tsz�ll�tani nem lehetett. Falkenhayn elvetette Conrad ama javaslat�t is, hogy Olaszorsz�g elint�z�se ut�n osztr�k-magyar hader�ket haszn�ljon fel a nyugati front sz�m�ra. De tal�n Conrad az olaszok ellen tervezett t�mad�st is elod�zta �s n�h�ny j� hadoszt�lyt adott volna Falkenhaynnak, ha ez Conraddal a verduni t�mad�s terv�t k�zli. Falkenhayn azonban Conrad el�tt titokban tartotta terveit. Mindezek dac�ra Falkenhayn nyugaton m�gis 26 hadoszt�lynyi tartal�kkal rendelkezett, ami er�teljes t�mad�sra elegend�nek l�tszott. A hiba csak az volt, hogy Falkenhayn nem merte r�gt�n minden tartal�k�t Verdunn�l latbavetni, mert sz�ks�gesnek tartotta, hogy az angolokkal szemben is maradjanak tartal�kai. Ebb�l eredt az, hogy nem tervezett sz�lesebb arcvonalra terjed� �tt�r�st, hanem csup�n Verdun �szaki frontja fel� �s ennek is csak a Maas jobbpartj�n lev� r�sz�re rendelte el az itt vez�nyl� n�met tr�n�r�k�snek a t�mad�st. �gy gondolta, hogy itt tartal�kainak mintegy egyharmad r�sz�vel (4 hadtesttel) int�zteti az els� rohamot, majd a m�sodik egyharmad r�sz felv�ltja n�h�ny nap mulva az els� rohamban kimer�lt csapatokat, m�g az utols� egyharmad r�szt az angolok ellen tartja k�szen. Ahogyan ma a franci�k helyzet�t ismerj�k, azt kell mondanunk, hogy az er�eloszt�snak ez a sz�kkebl�s�ge mentette meg Verdunt a franci�k sz�m�ra. Verdun er�deit ugyanis Joffre m�r kor�bban leszereltette. A franci�k ugyan h�rt vettek arr�l, hogy Verdun ellen valami k�sz�l, de nem sz�m�tottak arra, hogy a n�metek itt fogj�k a d�nt� t�mad�st int�zni. Csak mikor febru�r 21.-�n reggel 1.400 n�met �gyu megkezdte a kell� v�delemre k�sz�letlen Verdun bomb�z�s�t, �bredt Joffre annak tudat�ra, hogy komoly a dolog. Ugyanezen a napon a n�met gyalogs�g megrohanta a n�gysoros francia �ll�sokat. Ezek els� sor�t a franci�k elvesztett�k. Joffre erre azonnal iderendelte tartal�kait �s ezek vez�rlet�t P�tain t�bornokra b�zta. Egyben Haig angol f�vez�rt arra k�rte, hogy az arcvonalban az angolokkal szomsz�dos francia sereg�t v�ltsa. fel, amit Haig r�videsen meg is tett. Az �gy felszabadult francia sereg azt�n Verdunhoz vonult. �rdemes megeml�teni, hogy a Verdun v�d�j��l kiszemelt P�tain a h�bor�t 1914-ben mint ezredes kezdte s azt�n rohamosan haladt el�re. 1915-ben m�r hadtestet, majd hadsereget vez�nyelt �s most 1916 elej�n a legfontosabb arcvonalr�sz v�delm�t b�zt�k r�. Miel�tt a francia tartal�kok �s P�tain meg�rkeztek volna, a helyzet Verdunn�l v�ls�gosra fordult. A v�rparancsnok �s ennek el�lj�r�ja, Langle, a Verdunt is mag�ba foglal� arcvonalr�sz vez�re m�r a v�r ki�r�t�s�nek gondolat�val foglalkoztak. Itt Joffre seg�tett azzal, hogy s�rg�ny�ben hadit�rv�nysz�kkel fenyegetett meg minden parancsnokot, aki visszavonul�st mer elrendelni. Febru�r 25.-�n elesett Verdun legfontosabb er�de, Douaumont. M�r alig volt rem�ny a v�r megment�s�re. De ekkor P�tain vette �t a v�delem vezet�s�t, aminek r�gt�n meglett az eredm�nye. A n�met t�mad�s megakadt, amit az is megtet�zett, hogy nem �rkeztek meg idej�ben azok a n�met tartal�kok, amelyeknek az eddig harcban �llott csapatokat kellett volna felv�ltaniok. Falkenhaynnak ekkor m�g nem volt oka arra, hogy a megrekedt v�llalkoz�st f�lbeszak�tsa. Sz�molt azzal, hogy Verdun sok�ig tartja mag�t, de b�zott abban, hogy a v�delem fel�rli a franci�k erej�t. Ez�rt utas�totta a tr�n�r�k�st, hogy a t�mad�st - �j tartal�kokkal - m�rcius 9.-�n folytassa. Ez meg is t�rt�nt, de a t�mad�s most m�r nem hozott eredm�nyt. Ehelyett kifejl�d�tt a mindk�t f�lre egyar�nt vesztes�gteljes �ll� k�zdelem: a verduni pokol. Szakadatlan k�lcs�n�s bomb�z�s k�zben kisebb-nagyobb n�met �s francia l�k�sek v�ltogatt�k egym�st. A k�zdelem sor�n P�tain �tvette Langle helyett az arcvonal vez�rlet�t, m�g a Verdunn�l v�dekez� sereg �l�re Nivelle ker�lt. Nivelle is ezredesi rangban kezdte a h�bor�t �s P�tainhez hasonl� p�ly�t futott be. A harc azt�n �tterjedt a Maas balpartj�ra is, ahol a n�metek neh�z k�zdelem �r�n neh�ny magaslatot a v�r er�dvonala el�tt elfoglaltak. De itt nem jutottak tov�bb el�re. Eltelt az �prilis �s a m�jus is an�lk�l, hogy a n�metek c�lt �rtek volna. A jobbparton ugyan j�nius elej�n kisebb er�d�t�st a franci�kt�l elragadtak, de minden jel azra mutatott, hogy a francia v�delem ereje n�veked�ben van. Ugyanekkor megindult keleten, Luckn�l az oroszok nagy t�mad�sa, amelynek kiv�d�se n�met tartal�kokat ig�nyelt, majd csalhatatlan el�jelek �rult�k el azt, hogy az �nt�nt a Somme partjain nagy �tt�r�sre k�sz�l. Verdun teh�t nem em�sztette fel az �nt�nt tartal�kait. Ennek dac�ra a tr�n�r�k�s javaslata ellen�re, Falkenhayn j�nius 21.-�n n�h�ny friss hadoszt�llyal m�g egy nagy - de sikertelen - rohamot hajtatott v�gre �s ezt j�lius 11.��n, a Somme-menti csat�nak a n�metekre n�zve nem �ppen szerencs�s megindul�sa ut�n, megism�teltette. Csak mikor ez a t�mad�s is v�rbefult, rendelte el a tr�n�r�k�snek, hogy ezut�n - az elfoglalt ter�letek megtart�sa mellett - a v�delemre szor�tkozz�k. A harc azonban m�gsem �lt el. Most a franci�k mentek �t t�mad�sba. Ennek lefoly�s�t majd k�s�bb ismertetj�k. P�tain �s Nivelle nagy �rdeme, hogy Verdun v�r�t megtartott�k. Joffre �gy nyugodtan k�sz�lhetett a Somme mindk�t partj�n megtervezett �tt�r�sre. Itt a n�met �ll�sok bomb�z�sa j�nius 24.-�n kezd�d�tt meg. Verdun v�r�nak ez a k�zel �t h�napos ostroma rengeteg v�rbe ker�lt. A franci�k a csatat�r ar�nylag sz�k ter�let�n a folytonos felv�lt�sok sor�n 65 hadoszt�lyt (haderej�k fel�t) vetett�k harcba �s angol hirad�s szerint 460.000 f�t, k�zt�k 65.000 foglyot, vesztettek, m�g a n�metek vesztes�ge csak 280.000 f�re rugott volna. A sz�madatok szerint teh�t Falkenhayn megk�zel�tette volna a maga el� t�z�tt c�lt: az ellens�g erej�nek felmorzsol�s�t. De az egyes�lt francia-angol sereg nyugaton er�sebb volt mint a n�met �s ez�rt a nagyobb vesztes�get k�nnyebben viselte el. Ezenfel�l Falkenhayn minden er�fesz�t�se sem �rte el azt, hogy a hadm�veletek �tem�t � adja meg. Joffre a Somme-menti t�mad�s terv�t Verdun dac�ra sem ejtette el. Verdun ostroma mindez�rt s�lyos had�szati hib�nak bizonyult. Az erk�lcsi nyeres�g mindenesetre a franci�k oldal�n volt. Kiv�dt�k a n�met t�mad�st. Ez�rt Verdun megtart�sa annyit jelentett, mint Joffre marnei gy�zelme, vagy Foch eredm�nyes flandriai csat�ja. A n�met csapatokat pedig a verduni v�llalkoz�s a veres�g �rzet�vel t�lt�tte el. L�tt�k azt, hogy k�ptelenek nyugaton d�nt� gy�zelmet aratni. Nem lehetett tagadni, hogy a d�nt�nek indult harmadik n�met roham is meghiusult. A Marne ut�n Flandria �s most Verdun alkott�k a sikeres francia ellen�ll�s hat�rk�veit. Verdunn�l a n�met tartal�kok jelent�keny r�sze elhaszn�l�dott. Falkenhaynnak ez�rt kell� t�meg� tartal�k n�lk�l kellett az �nt�nt nagy ny�ri ellent�mad�saival keleten �s nyugaton szembesz�llnia. Ez az ellent�mad�s keleten hamarabb kezd�d�tt, mint ahogyan azt az �nt�nt megtervezte. Ennek oka Conrad d�ltiroli offenz�v�ja volt.