A magyar szabads�gharc ellenfele Tapasztalt katonatiszt volt, akinek katonai karrierje 1801-ben kezd�d�tt. 1847-ben nyugd�jba vonult, �m az 1848. �vi forradalmak elleni fegyveres harcra jelentkezett az udvarn�l. El�bb Olaszorsz�gban harcolt, ahol az olasz szabads�gharcosok elleni kegyetlenked�seir�l nevezt�k el „bresciai hi�n�nak”.(Bresci�ban az t�rt�nt, hogy a k�rh�zakban fekv� sebes�lt osztr�k katon�kat a forradalm�roknak felad� illetve lem�sz�rl� f�rfiakat kiv�geztette, a n�k egy r�sz�t pedig nyilv�nosan megvessz�ztette. A nemzetk�zi k�zv�lem�ny felh�borodott, Radetzky viszont ism�telten lev�lben k�sz�nte meg a hat�rozott fell�p�st. ) 1849. m�jus 21-�n Haynaut nevezt�k ki Windischgraetz �s Welden hely�be a Magyarorsz�gon harcol� osztr�k hader�k f�parancsnok�nak. Miut�n a c�ri intervenci� elleni harc lek�t�tte a magyar honv�dsereg erej�nek jelent�s r�sz�t, t�bb csat�ban gy�z�tt a magyar csapatok felett. G�rgey Art�r vil�gosi fegyverlet�tel�nek hely�t �s idej�t is motiv�lta, hogy G�rgey nem Haynaunak akarta mag�t megadni. Az ellenforradalmi terror f�alakja A szabads�gharc buk�sa ut�n Haynau mint Magyarorsz�g teljhatalm� parancsnoka vezette a magyar szabads�gh�s�k elleni bossz�hadj�ratot. 1849. okt�ber 6-�n kiv�geztette az aradi v�rtan�kat �s ugyanezen a napon a pesti �j�p�let udvar�n Batthy�ny Lajos gr�fot, az els� f�ggetlen magyar korm�ny („miniszt�rium”) eln�k�t. A k�s�bbiekben is sok m�s hazafi esett Haynau �ldozat�ul. Sz�zakat k�ld�tt Kufstein, Munk�cs, Olm�tz stb. v�rb�rt�neibe. Ezr�vel vitette a magyar honv�deket a Habsburgok olasz �s n�met tartom�nyaiban �llom�soz� seregeibe. Haynau k�l�n�s kegyetlens�ge lassank�nt az osztr�k udvar sz�m�ra is k�nyelmetlenn� v�lt, �s 1850-ben felmentett�k, jelent�s mennyis�g� �llamk�tv�nnyel honor�lva v�res szolg�latait. Az imm�r v�gleg nyug�llom�nyba vonult hadfi h�rhedts�g�re jellemz�, hogy angliai utaz�sa sor�n Londonban egy munk�sgy�l�s r�sztvev�i felismert�k �s megvert�k, a h�rad�sok szerint az „Ezt Arad�rt kapod!” felki�lt�sok k�zben.