A p�nc�lozott “modern” harckocsi megsz�let�s�t az els� vil�gh�bor� idej�re lehet tenni. Ennek ellen�re, ett�l j�val kor�bban foglalkoztak m�r feltal�lok �s tudosok a hat�konys�g, a mozg�konys�g �s a v�delem szerep�vel. Igy a k�z�pkor legnagyobb feltal�l�ja is, Leon�rdo de Vinci, majd j�val k�s�bb az osztr�k Gr�f Sch�nfeldt. A nagy �tt�r�st a fejleszt�s ter�n viszont maga a “motor” feltal�l�sa tette lehet�v�. Ez a harckocsi szive, ami a merev p�nc�lzatot a harcterek bombat�lcs�rei k�z� vitte. A modern harci eszk�z; a „Tank” els� inici�tora Colonel Swinton angol tiszt volt. Tan�cs�ra �s elk�pzel�sei szerint k�szitett�k el el�sz�r az angol tervez�k a Mark I p�nc�lozott g�pj�rm�vet. A Mark I. nevet visel� harckocsit 1916 szeptember 15.-�n a Somme-i csatateren alkalmazt�k, ahol 35 db-ot vetettek be a n�met �ll�sok ellen. Hat�sa elmaradt, de 1917 november 20.-�n a Cambrai nagy p�nc�los �tk�zetben 432 db Mark IV. es V. tipus� harckocsi m�r domin�lt. Az itt bevetett 14km/h sebess�gel halad� �s k�zel 150 (PS) l�er�s harckocsik k�zel 13km-es s�vban �s 9km m�lys�gben t�rt�k �t a cs�sz�ri katon�k v�delmi vonal�t. Ett�l a napt�l kezdve a tankok jelent�s szerepet j�tszotak a sz�razf�ldi hadm�veletekben. A n�met hader� el�sz�r csak 1918 m�rcius�ban vetett be 75 tankot, aminek t�bbs�ge valoj�ban angol hadizs�km�ny volt. Az angol harckocsi n�met v�ltozat�t “ A 7 V”-nek hivt�k, amib�l el�sz�r csak 50 db k�sz�lt. Fed�lzeti fegyverk�nt egy 5,7cm-es �gy�t �s 6db g�ppusk�t szereltek r�. Mig az angol �s francia hadvezet�s f�ggetlen p�nc�los egys�gek �s hadoszt�lyok fel�llit�s�nak �s a hadvisel�s moderniz�ci�j�nak tervez�s�vel foglalkozott, addig a n�met vezet�s nem forditott k�l�n�s figyelmet a j�v� hadi “szeker�re”, �s igy a h�bor� v�g�re a 25db n�met �s n�h�ny zs�km�nyolt harckocsival szembe k�zel 5000db angol �s francia p�nc�los �llt.