A sorozatl�v�s hossz� ideje foglalkoztatta a l�fegyverekkel foglalkoz� katon�kat, tervez�ket. M�r Leonardo da Vinci is gondolkozott egyfajta t�bbcs�v� seregbont�n. Megb�zhat�an az amerikai Maxim oldotta meg ezt a probl�m�t. Ez a fegyver azonban neh�znek bizonyult. �llv�nyostul 68 kil� volt, plusz a 10,3 kil�s t�lt�nyrakaszok. Az els� enn�l k�nnyebb (7,4 kg), csaknem egyszem�lyes sorozatl�v� fegyver (a m�sodik szem�ly a t�rakat cipelte!) a d�n Madsen c�g �ltal, a c�ri orosz hadseregnek 1904-ben gy�rtott goly�sz�r� volt. Ezt mindj�rt ki is pr�b�lhatt�k a jap�nok ellen v�vott h�bor�jukban. �rdekess�g, hogy alapvet�en a lovass�g sz�m�ra szerezt�k be, a gyalogs�g sz�m�ra villa-�llv�nnyal csak k�s�bb ker�lt gy�rt�sra. A g�ppisztolyra 1915-ig kellett v�rni a m�velt emberis�gnek, hogy m�g hat�sosabban tudj�k puszt�tani egym�st. A Villar Perosa-t az olasz Abiel Betel Revelli alkotta meg. Els� bevet�seit �ppen a Monarchia magyar katon�kat is bevet� egys�gei ellen teljes�tette az olasz fronton. A szovjet V�r�s Hadsereg 1939-ben h�bor�t v�vott az "orsz�gukat megt�mad�", hatalmas t�ler�ben l�v� "feh�rfinn" hadakkal, amikor felmer�lt az ig�nye egy - a g�ppusk�n�l �s az akkori goly�sz�r�kn�l is - k�nnyebb, sorozatl�v� fegyverre. A finnek ugyanis, viszonylag nagy sz�mban alkalmaztak M 1931 g�ppisztolyokat f�rge s�j�r�reikn�l, �s okoztak komoly vesztes�geket t�zcsap�saikkal. Ezek t�bb m�szaki megold�s�t alkalmazt�k a PPD-40 �s a PPS-41 megalkot�sakor a szovjet tervez�k. Persze nem �ll�tom, hogy "koppintott�k" a megold�st, hisz az akkori sorozatl�v� fegyverek jelent�s r�sz�ben ennek a s�lyz�ras megold�snak k�l�nb�z� kialak�t�sai szerepeltek. Itt egy megfelel�en kialak�tott ac�lt�mb "dugaszolja" el a l�porg�zok �tj�t, �gy azok csak a cs�ben, el�re k�pesek mozogni, s viszik ki a l�ved�ket. PPD-40, a sz�tszedett PPS �s a s�lyz�r Nos, ez a fegyver terjedt el a szovjet gyalogs�gn�l, el�bb g�ppisztolyos raj, majd szakasz er�s�tette a sz�zadok t�zerej�t. B�r a haszn�latban l�v� pusk�kkal l�t�vols�g ter�n nem vehett�k fel a versenyt, de a t�rkapacit�s ter�n a g�ppisztoly� volt az el�ny. Billen� ir�nyz�ka 100, illetve 200 m�terre volt kialak�tva. L�szere 7,62-es kaliber� pisztolyl�szer. Ezekkel a l�szerekkel �zemelt a TT pisztoly is. Hogy mi�rt pont 7,62 mm? Az �si orosz hosszm�rt�k a von�s volt, ami 2,54 mm. Nos, ebb�l vettek h�rmat. �gy sz�letett meg a m�sodik vil�gh�bor� els� idej�ben emlegetett "h�romvon�sos" puska - ap�ink, nagyap�ink N�phadseregben is haszn�lt "dics�s�ges fegyvere", a h�rhedt di�ver�. Nos, a 7,62 alapvet�en a keleti �llamok k�zifegyver-�rm�rete volt �s az ma is. A k�l�nbs�g, hogy ezzel a kaliberrel mibe lehet bet�lteni: pisztolyba, karab�lyba, pusk�ba, azt a l�szer hossza hat�rozta meg. A 71 l�szert befogad� csigat�r lehet�v� tette a nagymennyis�g� l�szert felhaszn�l� �p�letharcokban val� sikeres r�szv�telt. Ez teh�t csigat�r, ahol spir�lisan helyezkednek el a pisztolyl�szerek. A helytelen�l alkalmazott "dobt�ras" elnevez�s emiatt t�ves. Ott ugyanis sug�rir�nyban helyezkednek el a l�szerek, l�sd DP goly�sz�r�. A vil�gh�bor� m�sodik szakasz�ban 30-as �vt�rat is gy�rtottak hozz�. K�nny�tett, behajthat� v�llt�masszal haz�nkban k�sz�tett�k a Honv�d Karhatalom ("pufajk�sok") sz�m�ra egy v�ltozat�t. Az alapfegyvert eg�szen a 60-as �vek v�g�ig a Munk�s�rs�g haszn�lta. Egyszer� szerkezete �s felt�tlen megb�zhat�s�ga miatt nem egyszer n�met katon�k is haszn�lt�k a szovjetekkel v�vott harcokban. A k�l�nf�le fegyveres konfliktusokban m�g a 80-as �vek elej�n is el�fordult, pl.: Angola �s Mozambik boz�tharcaiban is - ak�r mindk�t oldalon, a vietn�mi �serd�kben, az arab sivatagokban. Nevezt�k "locsol�"-nak, "borssz�r�"-nak, "davajgit�r"-nak, "szapora pusk�"-nak. A rendk�v�l egyszer� szerkezet� fegyver kev�s gondoz�st ig�nyelt, j�l b�rta az id�j�r�s viszontags�gait, a mostoha k�r�lm�nyeket. Haszn�l�i felr�j�k neki a cs�ret�lt�tt helyzetben val� biztos�totts�g gyenge megold�s�t. A biztos�t� kar k�nnyen beakadt a ruh�zatba, �gakba, s �gy megsz�nt a fegyver biztos�tott �llapota. Besz�lik, hogy biztos�tatlan �llapotban tus�val j�l a f�ldh�z v�gva, vagy leejtve, k�pes volt a teljes t�r kil�v�s�re tov�bbi emberi beavatkoz�s n�lk�l. A t�bbit el lehet k�pzelni! Val�di h�bor�s darab. C�lszer�, k�nnyen kezelhet� �s karban tarhat�, olcs�. Igaz�b�l nem lehetett tov�bb fejleszteni. Volt bel�le b�ven, �gy a vil�gh�bor� ut�n jutott a Szovjetuni� minden sz�vets�ges�nek. A testv�ri szocialista �llamok hadseregeinek standard k�zifegyvere volt, de mint eml�tettem, ker�lt bel�le a f�ggetlens�g�k�rt k�zd� gyarmati �s nem-gyarmati n�peknek, felszabad�t� szervezeteknek. 1956 okt�ber�t�l egy j� ideig jellegzetes l�tv�nya volt a budapesti utcak�pnek. M�g a Time c�mlapj�ra is felker�lt, az �v embere portr�val. Ja, az �v embere ekkor az ismeretlen, magyar szabads�gharcos volt. (Vajon 1975-ben a vietn�mi szabas�gharcos mi�rt nem ker�lt c�mlapra egy Kalasnyikovval?) �ssz darabsz�m�r�l nincsenek adatok, de rengeteg k�sz�lt bel�le. Haz�nkban is gy�rtottak egy vari�ci�t 48M. t�pusjelz�ssel. Nagyon kev�s adatom nem tette lehet�v�, hogy az alapvet� k�l�nbs�geket kider�tsem. L�ttam n�h�ny k�pet a PPS-el integet� katon�k vagy partiz�nok csoportj�r�l. H�t ez a fegyver nem integet�sre k�sz�lt. �sszt�mege t�ltve el�rte az �t �s f�l kil�t. �gy ajt�k bet�r�s�hez, vagy fegyvertussal val� tusakod�shoz is alkalmas eszk�z volt. Figurak�sz�t�knek lehet fontos, hogy a helyretol� rug� k�m�l�se miatt a fegyvert mindig cs�v�vel lefel� viselt�k a l�v�szek, hordhelyzetk�nt. �rdekess�g: ez a hordhelyzet maradt meg a teljesen m�s rendszer� AK-47-et haszn�l� Hat�r�rs�g�nkn�l. V�gezet�l �sszehasonl�tottam a kort�rs, hasonl� c�llal haszn�lt fegyverekkel: �rm�ret �sszt�meg (kg) t�rkapacit�s (db) l�ved�k kezd�sebess�ge (m/s) PPS-41 (SU) 7,62 mm 5,5 71 500 MP-40 (DR) 9 mm 4,7 32 381 Thompson (USA) .45 5,37 20/30 282 39M Kir�ly (HUN) 9 mm 4,15* 40 450 * �res t�rral Kov�ts-nagy: A k�zifegyverek t�pusk�nyve, 1986 Bp, Zr�nyi