A nyilas vezet�s nem gondolt eleinte k�vetkezetesen Budapest v�delm�re. November elej�t�l megkezd�d�tt a korm�nyszervek kitelep�t�se a f�v�rosb�l a nyugat-magyarorsz�gi �n. gyep�-sz�ll�sokra. Sz�lasi ekkor m�g �gy nyilatkozott, hogy „Budapest tart�s�t csak abb�l a szempontb�l tartan�m sz�ks�gesnek, ha err�l a ter�letr�l offenz�v hadm�veletek fognak kiindulni. Ha ezt nem akarj�k, akkor Budapest ki�r�t�s�t felt�tlen v�gre kell hajtani…” A nyilas vezet�ket r�vid id�re az is elgondolkodtatta, hogy Ser�dy Jusztini�n esztergomi �rsek �s Ravasz L�szl�, a reform�tus p�sp�ki kar eln�ke felsz�l�tott�k Sz�lasit, nyilv�n�tsa Budapestet ny�lt v�ross�, Mindszenty J�zsef veszpr�mi p�sp�k pedig szem�lyesen adta �t Sz�lasinak a dun�nt�li p�sp�k�k t�bbs�ge �ltal al��rott memorandumot, amelyben Budapest �s a Dun�nt�l harc n�lk�li felad�s�ra sz�l�tott�k fel. November m�sodik fel�re m�r nyoma sincs bizonytalans�gnak. A propaganda a f�v�ros minden �ron t�rt�n� megv�d�s�t hirdette. Beregfy K�roly honv�delmi miniszter, egyben a Honv�d Vez�rkar f�n�ke 29-�n Budapest teljhatalm� katonai biztos�v� nevezte ki vit�z Hindy Iv�n alt�bornagyot, az I. hadtest parancsnok�t. A magyar vezet�s �ll�spontj�nak kikrist�lyosod�s�ban, amely �jabb t�nyez�j�t jelentette a f�v�ros hadsz�nt�rr� v�l�s�nak, nem kis szerepe volt a n�met nyom�snak. Az OKH sz�m�ra logikus volt Budapest v�delme. A Dun�nt�lt semmi esetre sem akart�k feladni. Erre k�sztette �ket (a teljess�g ig�nye n�lk�l) az �n. Alpesi Er�d el�ter�nek v�delme, a magyar olajmez�k megtart�sa vagy a jelent�s er�t k�pvisel� balk�ni hadoszt�lyok visszavonul�si �tj�nak fedez�se. A Duna tart�sa viszont elk�pzelhetetlen volt �gy, hogy Pestre harc n�lk�l engedik be a t�mad�kat. Friessner december 18-�n ugyan m�r a pesti h�df� ki�r�t�s�t k�rte, �m Hitler a f�v�ros v�delm�t rendelte el, s hallani sem akart m�sr�l. Megtiltotta a kit�r�st a v�d�knek, ak�rh�nyszor k�rt�k is annak enged�lyez�s�t t�le. November 23-�n er�dd� nyilv�n�totta a f�v�rost (Festung Budapest), s ezzel megpecs�telte sors�t. Friessner el szerette volna ker�lni hogy a pesti h�df� kapcs�n vit�ba keveredj�k a magyar katonai vezet�ssel, mik�nt az szeptemberben a Honv�d Vez�rkar akkori f�n�k�vel, V�r�s J�nos vez�rezredessel t�rt�nt az Arad k�rny�ki hadm�veletek legfels�bb ir�ny�t�s�r�l. November 3-i hat�llyal egyik legjobb t�bornok�t, a III. p�nc�loshadtest parancsnok�t, Hermann {I-389.} Breith p�nc�los t�bornokot kinevezte a f�v�rosi �s k�rny�ki csapatok �s hadm�veletek vez�nyl� t�bornok�v� (Kampfkommandant Budapest). El��rzete nem volt alaptalan. B�r Beregfynek nagys�grendekkel kevesebb es�lye volt szembesz�llni a n�met akarattal, mint V�r�snek, nehezm�nyezte a magyar f�v�ros v�delm�nek n�met k�zbe v�tel�t. Ez�rt is ker�lt sor Hindy kinevez�s�re. Hi�ba. A magyar t�bornoknak nem ny�lott lehet�s�ge a hadm�veletek ir�ny�t�s�ra, hat�sk�re kimer�lt a fegyelmi, ut�np�tl�si �s ell�t�si k�rd�sekben. A sz�vets�ges parancsnokl�si viszonyok felmer�ltek Sz�lasi �s Hitler december 4-i, els� �s utols� tal�lkoz�j�n is. A F�hrer hozz�j�rult, hogy olyan esetekben, amikor n�met alakulatot sorolnak be magasabb szint� magyar k�tel�kbe, a magyar vez�nyl� parancsnok ir�ny�tsa a k�z�s hadm�veleteket. Ilyen azonban a gyakorlatban ritk�n fordult el�, a n�met parancsnoks�gok ir�ny�t� szerepe v�lt �ltal�noss�. A D�l Hadseregcsoport parancsnoka egy katon�t nevezett ki a pesti h�df� v�delm�nek �l�re. Himmler azonban tartott esetleges n�pmozgalmakt�l a v�d�k h�ta m�g�tt. Szerette volna kereszt�lvinni Hitlern�l, hogy cser�lje fel Breithet egy SS-t�bornokkal. Kap�ra j�tt Hindy kinevez�se, el�rte, hogy Hitler december 1-jei hat�llyal fel�ll�totta a Budapest Er�d egys�ges parancsnoks�g�t, s �l�re kinevezett egy rend�r t�bornokot. Otto Winkelmann SS-Obergruppenf�hrer azonban nem sok�ig l�tta el ezt a beoszt�st. December 5-�n Hitler Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenf�hrert nevezte ki a Budapest Er�d, egyben a h�nap elej�n a v�delem ir�ny�t�s�ra odavez�nyelt IX. SS hegyihadtest-parancsnoks�g parancsnok�v�. Az OKH nem �rtett egyet egy rend�r t�bornok kinevez�s�vel egy ostrom el�tt �ll� h�df� v�delm�nek �l�re, de csak annyit tudott el�rni, hogy Pfeffer-Wildenbruch vez�rkari f�n�k�v� egy harct�ri tapasztalatokkal rendelkez� Wehrmacht-f�tisztet nevezzenek ki. Usdau Lindenau vez�rkari alezredes december 19-�n �rkezett meg Budapestre. A szovjet vezet�s nem tervezett ostromot. A kiugr�si k�s�rlet kudarc�ig �gy gondolt�k, k�l�n�sebb er�fesz�t�s n�lk�l bevonulhatnak a magyar f�v�rosba. A politikai vezet�s politikai megold�st szeretett volna el�rni, a katonai tartott a harcok elh�z�d�s�t�l �s nagy vesztes�gekt�l. A nyilas hatalom�tv�telt k�vet�en, amikor Moszkva sz�m�ra is vil�goss� v�lt, hogy a magyar hadseregek nem v�ltak ki az arcvonalb�l, a hangs�ly a katonai megold�sra helyez�d�tt �t. Okt�ber 24-�n Tyimosenko marsall, a Szovjet Fegyveres Er�k legfels�bb f�parancsnok�nak, Szt�linnak a 2. �s 4. Ukr�n Front ir�nyban tev�kenyked� szem�lyes megb�zottja �s a k�t frontparancsnok, Malinovszkij marsall �s Petrov vez�rezredes direkt�v�t kapott, amelyben elrendelt�k, hogy a magyar csapatok ellen ugyan�gy kell harcolni, mint a n�metek ellen. Ekkor d�nt�ttek �gy Moszkv�ban, hogy a k�vetkez� hadm�veleti c�l Budapest legyen. Els�dlegesen m�g mindig politikai okokb�l d�nt�ttek a magyar f�v�ros elfoglal�s�nak els�dlegess�ge mellett. Szt�lin �gy szerette volna el�rni, hogy Magyarorsz�g m�giscsak kil�pjen a h�bor�b�l. A hadm�velet v�grehajt�s�ra a 2. �s 4. Ukr�n Frontot jel�lt�k ki. ekkor sem gondoltak azonban m�g elh�z�d� ostromra. Egy gyors, a n�met vill�mh�bor�s offenz�v�kra eml�keztet� t�mad�s ind�t�s�val, menetb�l szerett�k volna elfoglalni Budapestet. Ez, ha siker�l, nem j�r komolyabb harcokkal a f�v�rosban. Nem egy eur�pai nagyv�ros esett el ilyen m�don a h�bor�ban. Szt�lin okt�ber 28-�n r�di�n maga adta {I-390.} ki a parancsot Malinovszkijnak a t�mad�s megind�t�s�ra. A helysz�nen azonban m�sk�nt l�tt�k egy ilyen offenz�va lehet�s�geit. Malinovszkij nem tartotta el�gs�gesnek a rendelkez�sre �ll� er�ket Budapest menetb�l t�rt�n� elfoglal�s�ra. Tudott az Attila-vonal gyors�tott �tem� ki�p�t�s�r�l �s ismerte a t�rs�gben rendelkez�sre �ll� n�met tartal�kokat. Tartott ezekt�l a p�nc�los-, g�pes�tett �s lovasalakulatokt�l, s ezt meg is mondta Szt�linnak. Halad�k k�rt, hogy t�bb er�t csoportos�thasson a kijel�lt t�mad�si s�vba. Szt�lin azonban elh�r�totta a frontparancsnok �rveit. Okt�ber 29-�n a 46. szovjet hadsereg, Slemin alt�bornagy vezet�s�vel, a Duna–Tisza k�z�n 95 km sz�less�gben t�mad�sba lend�lt. A 23. magyar tartal�khadoszt�ly nem b�rta a nyom�st, a t�mad� �kek esti 8–10 km-re behatoltak a v�delembe. Az Alp�r–Kiskunf�legyh�za terepszakaszr�l Kecskem�t ir�ny�ba m�g aznap este harcba vetett�k a 2., m�snap hajnalban a 4. g�rda g�pes�tett hadtestet. A 3. magyar hadsereg arcvonala �sszeomlott. November 2-�n a szovjet csapatok el�rt�k az Attila-vonal k�ls� v�d��v�t. Ott azonban v�gleg elakadtak. Az Attila-vonal v�delm�re sebt�ben bevetett er�k, �gy a 10. magyar gyalog- �s az 1. husz�rhadoszt�ly r�szei, Billnitzer vez�r�rnagy rohamt�z�r- �s Kozma ezredes l�gv�delmi t�z�r csoportja, a 8. �s 22. SS lovashadoszt�ly r�szei, magyar �s n�met riad�-, karhatalmi �s �rz�szl�aljak a 3. hadsereg visszah�tr�l� alakulataival egy�tt meg�ll�tott�k a t�mad�k. Malinovszkijnak �s t�bornokainak lett igaza. A menetb�l val� elfoglal�s kudarca �j koncepci�t vetett fel. A november 4-i {I-391.} direkt�va m�r a magyar f�v�ros k�t oldalr�l t�rt�n� beker�t�s�t tartalmazta, imm�r t�vlati, s nem k�zvetlen c�lk�nt hat�rozva meg azt. Ekkor d�nt�ttek arr�l, hogy a K�rp�talja �s Kelet-Szlov�kia hat�r�n lek�t�tt�k, Budapest r�s�g�t�l messze �ll� 4. Ukr�n Front helyett az id�k�zben a D�l-Dun�nt�lra �tkelt 3. Ukr�n Frontot vonj�k be a hadm�veletbe. December v�g�re lek�zd�tt�k a Karola-vonalat �s a Margit-vonal keleti szektor�t. D�nt�shelyzetbe ker�ltek: t�madjanak tov�bb, s csak a felt�tlen sz�ks�ges m�rt�kben hagyjanak h�tra csapatokat Budapest k�r�l vagy �ll�ts�k le el�nyomul�sukat �s ford�tsanak jelent�s er�t a nagyv�ros ostrom�ra. Az ut�bbi mellett d�nt�ttek, s az � oldalukr�l ez volt a f� t�nyez�, amely hadsz�nt�rr� v�ltoztatta a f�v�rost. Szt�lin egyszer m�r (a kiugr�si k�s�rlet kudarca ut�n) �gy d�nt�tt, hogy Magyarorsz�got a f�v�ros elfoglal�s�val kapcsolja ki a n�met blokkb�l. Igaz, hogy november elej�re a menetb�l val� elfoglal�s k�s�rlete kudarcot vallott, de Szt�lin nem v�ltoztatta meg k�t h�ttel kor�bbi v�lem�ny�t. Meg lehetett gy�z�dve arr�l, hogy a f�v�ros eleste ut�n a m�g fegyverben �ll� magyar csapatok nem folytatj�k a harcot, s ha Magyarorsz�g rom�n vagy bolg�r mint�j� �t�ll�sa nem is k�vetkezik be, de kiv�l�sa m�g n�met oldal�n harcol� orsz�gok k�z�l igen. Budapestet el kellett foglalni. Azt viszont m�g Szt�lin is bel�tta, hogy november 7-�t a Magyarorsz�gon harcol� szovjet csapatok nem �nnepelhetik meg a magyar f�v�rosban, ehhez m�r t�l kev�s az id�, illetve nem �ll rendelkez�sre elegend� er�. El�t�rbe ker�lt a k�t oldalr�l t�rt�n� beker�t�s, majd az el�k�sz�tett ostrom koncepci�ja. Saj�tos verseng�s alakult ki Malinovszkij �s Tolbuhin marsall k�z�tt, aki a 3. Ukr�n Front parancsnoka volt. Malinovszkij sz�les arcvonalon, h�rom f�ir�nyt kijel�lve t�madott �s viszonylag lassan haladt el�re Budapesti keleti, majd �szaki �tkarol�s�ra. A f�parancsnoks�gt�l november 26-�n kapott direkt�va azonban elrendelte, hogy egy ir�nyban alak�tson ki d�nt� f�l�ny kiharcol�s�ra k�pes csoportos�t�st. Az ennek megfelel�en december 5-�n fel�j�tott t�mad�s valamivel nagyobb �temet �rt el. Ezzel azonban m�g mindig csak a f�v�ros �szaki �tkarol�s�t val�s�tott�k meg a 2. Ukr�n Front f�er�i. Tolbuhin ink�bb alkalmazta a viszonylag sz�kebb s�vban, nagyobb er�kkel v�grehajtott t�mad�st, mint Malinovszkij. A 3. Ukr�n Front 4. g�rdahadsereg�nek D�l-Dun�nt�lra �tkelt er�i december elej�n megk�zel�tett�k a Margit-vonal keleti szektor�t. Napokon bel�l el�rhett�k a Margit-vonalat, amelyet akkor nem v�dtek sz�mottev� harc�rt�k� n�met–magyar csapatok. Malinovszkij el�tt viszont ott �llt a m�lys�gben j�l tagolt �s j�l meger�s�tett Attila-vonal. Ezzel kapcsolatban vet fel �rdemes k�rd�st a 46. szovjet hadsereg �tkel�se a Duna jobb partj�ra Ercsin�l. Amikor december 4-�n az er�szakos �tkel�s megkezd�d�tt, a 4. g�rdahadsereg t�mad� �kei m�r k�zel j�rtak Ercsihez. A 2. Ukr�n Front parancsnoka maga rendelte el az �tkel�st, k�zponti int�zked�st nem kapott arra. Ha a 46. hadsereg egy�bk�nt igen sok �ldozatot k�vetel�, t�z�rs�gi el�k�sz�t�s n�lk�l megkezdett �tkel�se nem val�sul meg, a Margit-vonalat csak a 3. Ukr�n Front csapatai �rik el. Malinovszkijnak, amennyiben preszt�zsokok vez�relt�k volna, csal�dnia kellett: Moszkva a m�r �tkelt 46. hadsereget (hadm�veleti szempontb�l helyesen) �tadta a 3. Ukr�n Frontnak. Tolbuhinnak egy�bk�nt szerepe volt annak eld�nt�s�ben, hogy a szovjet hadvezet�s a beker�t�st �s az ostromot v�lasztotta. December 10-�n, amikor a 46. hadsereg nagyobb r�sze m�r a Duna jobb partj�n �llt, javaslatot tett a moszkvai vez�rkarnak, hogy c�lszer�bb a 3. Ukr�n Front csapatait Budapest elfoglal�s�ra alkalmazni, mint tov�bb t�madni vel�k nyugat fel�. Ekkor k�rte azt is, hogy a 46. hadsereget adj�k �t neki. Az �tkel�ssel p�rhuzamosan Malinovszkij december 5-t�l a 105. neh�zt�z�rdand�rral megkezdte Budapest lerombol�s�t. A szovjet Legfels�bb F�parancsnoks�g Budapest beker�t�s�re int�zked� december 12-i direkt�v�ja a Dun�t�l nyugatra Tolbuhin javaslatait t�kr�zte. A magyar f�v�ros beker�t�s�re vonatkoz� hadm�veleti tervet a 3. Ukr�n Front t�rzse ny�jtotta be kor�bban, a 2. Ukr�n Front t�rzse k�s�bb k�sz�lt el. A k�tnapos elt�r�s nem befoly�solta a 20-�n megindult offenz�va eredm�ny�t, de megnehez�tette a szovjet vez�rkar hadm�veleteket koordin�l� munk�j�t. A direkt�va 2. Ukr�n Frontra vonatkoz� el��r�sai az�rt t�bb tekintetben meghagyt�k Malinovszkijnak 11-�n a t�mad�s megind�t�s�ra jelentett elgondol�s�t. A 4. g�rda �s 46. hadsereg december 20-�n ind�tott t�mad�sa eredm�nyek�nt kar�csonyra elesett a Margit-vonal keleti szakasza. 25-�n a 46. hadsereg 10. g�rdal�v�szhadteste Szentendr�n�l nyugatr�l kijutott a Dun�hoz, 26-�n a 4. g�rdahadsereg �s a 18. �n�ll� harckocsihadtest elfoglalta Esztergomot. A 46. hadsereg Buda k�r�l kialak�totta a bels�, a 4. g�rdahadsereg a k�ls� gy�r�t. A Csepel-sziget legnagyobb r�sze ekkor m�r szovjet k�zen volt. A pesti oldalon, a f�er�ivel P�rk�ny ir�ny�ba t�mad� 7. g�rdahadsereg �tkelt a Szentendrei-szigetre �s csaknem teljesen elfoglalta azt. A pesti h�df�t v�d� csapatok a Margit-vonal �tt�r�s�nek h�r�re december v�g�re visszavonultak az Attila-vonal harmadik, legbels� v�d��v�be. Mag�ban az Attila-vonalban a harcok november eleje �ta sosem sz�neteltek, de hadm�veleti m�lys�g� �tt�r�st c�lz� {I-392.} t�mad�s december utols� dek�dj�ig nem �rte a v�ros v�d�it. A pesti h�df�t d�len november eleje �ta a 46. hadsereg, majd annak dunai �tkel�se ut�n a 18. l�v�szhadtest t�madta. A pesti h�df� keleti v�delmi vonalaraira november–december sor�n fokozatosan z�rk�zott fel a 7. g�rdahadsereg �s a 6. g�rdaharckocsihadsereg balsz�rnya. Ekkor ker�lt P�cel–Isaszeg t�rs�g�be a 7. rom�n hadtest. �szak-Pest el�tt csak december v�g�n jelent meg a 30. l�v�szhadtest. Malinovszkij 18-�n elrendelte, hogy a h�rom hadtest 20-�n, a f�v�ros beker�t�s�re ir�nyul� t�mad�s megind�t�s�val egy id�ben kezdje meg a pesti h�df� k�zvetlen ostrom�t, s 23-�n est�re foglalj�k el azt (a Duna vonal�ig). Az ostromot a szovjet seregtestek kor�bbi al�rendelts�g�kben kezdt�k meg. A 7. g�rdahadsereg 30. l�v�szhadteste Lazjko vez�r�rnagy parancsnoks�ga alatt �szak-Pestet, az 1. rom�n hadsereg, majd a 7. szovjet g�rdahadsereg Nicolae Sova hadtestt�bornok vezette 7. rom�n hadtestre Kelet-Pestet, Afonyin vez�r�rnagy 18. �n�ll� l�v�szhadteste D�l-Pestet t�madta. Ut�bbi a 2. Ukr�n Front k�zvetlen al�rendelts�g�be tartozott. A budai oldalon �szakon Akimenko vez�r�rnagy 75., d�len Kolcsuk vez�r�rnagy 37. l�v�szhadteste �llt. A 46. hadsereg e k�t seregteste a n�met felment�si k�s�rletek miatt kezdetben nem kapcsol�dott be az ostromba. Janu�r 11-�n hozt�k l�tre a 2. Ukr�n Front parancsnok�nak k�zvetlen al�rendelts�g�ben a Budapesti Csoportot (Budapestszkaja Gruppa), amelynek parancsnoks�g�val Afonyin vez�r�rnagyot b�zt�k meg. Afonyin janu�r 22-i sebes�l�s�t k�vet�en a csoportot Managarov alt�bornagy, az 53. hadsereg parancsnoka ir�ny�totta. Afonyin viszonylag �n�ll�an vezette a csoportot, � m�r hosszabb ideje egy frontk�zvetlen hadtest parancsnoki teend�it l�tta el, hadtest�t csak november 14-�n adt�k �t a 4. Ukr�n Frontt�l (a 30. hadtesttel egy�tt). Managarov ink�bb k�t�d�tt Malinovszkijhoz, az ostrom utols� h�rom het�ben egy�rtelm�en Malinovszkij elk�pzel�sei �rv�nyes�ltek. A m�rleg egy kicsit visszabillent Tolbuhin oldal�r�l Malinovszkij�ra. A 7. rom�n hadtestet janu�r 15-�n, a 30. l�v�szhadtestet 20-�n kivont�k a Budapesti Csoportb�l. A 30. szovjet hadtestet a 3. Ukr�n Fronthoz vez�nyelt�k, Budapestt�l d�lre a Duna bal partj�ra, a harmadik n�met felment�si k�s�rlet kezdeti sikeres t�rnyer�se miatt, a 7. rom�n hadtestet a Felvid�kre, a t�bbi rom�n seregtesthez. Pest janu�r 18-i elest�t k�vet�en a 18. hadtest �tkelt D�l-Bud�ra. A 27. �s 75. hadtest csak 20-�n l�pett a Budapesti Csoport k�tel�k�be, az Ukr�n Front al�rendelts�g�be. Az ostromb�l kivette a r�sz�t a szovjet Dunai Katonai Flottilla, s az annak k�tel�k�be tartoz� 83. tenger�szgyalogos-dand�r. Ez ut�bbi katon�i m�szt�k meg partrasz�ll�st k�vet�en a Gell�rthegyet a Duna el�l, febru�r 11-�n. Az ostroml�k l�tsz�ma janu�r 1-j�n (a h�rom pesti hadtestre vonatkoz�an) szovjet adatok szerint 66 900 f� volt. Teljes adatsor nem �ll rendelkez�s�nkre, de ha ehhez a sz�mhoz hozz�adjuk a budai oldalon �ll� k�t hadtestet, a Budapesti Csoportot janu�r 11-�t�l meger�s�t� k�t l�v�szhadoszt�lyt, egy harckocsi- �s hat neh�zt�z�rdand�rt, a t�mogat� flottill�t, tenger�szgyalogosdand�rt �s csatarep�l� hadtestet, akkor t�lhaladjuk a 150 ezres sz�mot. A gy�r� a D�l Hadseregcsoport december 30-i jelent�se szerint 95 ezer f� (ebb�l 45 ezer n�met) k�r�l z�rult be. A v�d�k �sszl�tsz�ma a val�s�gban nem haladta meg a 70 ezer katon�t (az �nk�ntesek n�lk�l). A szovjet vez�rkarnak a 2. Ukr�n Front t�rzse 188 ezer v�d�t jelentett. {I-393.} A katlanban rekedt n�met r�szr�l a 8. �s 22. Sss lovashadoszt�ly (a Florian Geyer �s a Maria Theresia), a 13. p�nc�los-, �s Feldherrnhalle p�nc�lgr�n�tos-, a 271. n�pi gr�n�toshadoszt�ly (ut�bbi kett� 1-1 ezrede n�lk�l), a 239. rohaml�vegdand�r, a 12. l�gv�delmi t�z�rezred, a 6. SS rend�rezred, a lengyel �s ukr�n leg�nys�g� Glaizien 2. SS dand�r neh�zt�z�roszt�lya, egy p�nc�lvonat, nyolc riad�z�szl�alj �s sok kisebb alakulat. Magyar r�szr�l gy�r�be szorult a 10. gyalog, a 12. tartal�khadoszt�ly, az 1. p�nc�los �s az 1. lovashadoszt�ly r�szei, a Billnitzer-csoport h�t rohamt�z�roszt�lya, a Kozma-csoport �t l�gv�delmi t�z�roszt�lya, �t m�szaki �s �t csend�rz�szl�alj, a Budapest �rz�szl�alj, tizenkett� k�l�nf�le �teg, n�gy k�l�nf�le sz�zad �s kett� p�nc�lvonat. Beszorult a nyilas Fegyveres Nemzetszolg�lat 1500 tagja is. Az ostrom sor�n alakult meg kett� egyetemi rohamz�szl�alj, a Pr�nay- �s a Vannay-k�l�n�tm�ny. Tov�bbi fegyveres er�t jelentettek a ker�leti kiseg�t� karhatalmi (KISKA) z�szl�aljak, b�r ezek k�z�tt magukat kisk�s alakulatnak �lc�z� ellen�ll� csoportok is voltak, valamint nyolc (harcol�) nyilas rohamcsoport �sszesen mintegy �tsz�z f�vel. Az Attila-vonalon bel�l hat v�d��ll�st �p�tettek ki. Az els� retesz�ll�s volt �szak fel�l. R�kos vas�t�llom�sn�l v�lt el az Attila-III vonalt�l, s a R�kos-patak d�li partja ment�n a Dun�ig h�z�dott. A m�sodik teljes f�lk�rt z�rt be, ez jelentette a cs�kkentett ter�let� pesti h�df�t. A k�ls� k�r�t (K�nyves K�lm�n, Hung�ria, R�bert K�roly) vonal�ban �p�tett�k ki. A harmadik ennek retesz�ll�sa volt, arccal �szaknak. A J�zsefv�rosi- �s a Keleti-p�lyaudvar el�gaz�sn�l v�lt ki a m�sodikb�l, a Kerepesi �tig a vas�t, onnan az Ar�na (ma D�zsa Gy�rgy) �t, majd a Dr�va utca vonal�n h�z�dott a Dun�ig. A negyedik ism�t teljes f�lk�rt �rt le, ez v�dte a bels� ker�leteket. A Haller �t, Orczy �t, Fiumei �t, Rottenbiller utca, Szinyei Merse utca, Ferdin�nd-h�d, Csan�dy utca vonal�ban l�tes�tett�k. Az �t�dik a nagyk�r�t, a hatodik a kisk�r�t ment�n �p�lt ki. Ut�bbi kett� �r a pesti h�df� ki�r�t�s�nek fedez�s�re szolg�lt. Meger�d�tett t�mpontokat rendeztek be N�pligetben, a Kerepesi temet�ben �s a V�rosligetben. A budai oldalon nem �p�tettek ki el�re v�d�vonalakat. A heveny�szett v�d��ll�sokat december v�g�t�l a Margitszigeten, a Ferenc-hegyen, T�r�kv�szen, Pasar�ten, az Orb�n-hegyen, a Farkasr�ti temet�ben, a Sas-hegyen (e kett� a budai v�delem kulcspontj�v� v�lt) �s a Kelenf�ldi-p�lyaudvart�l a d�li vas�ti h�d fel� tart� vas�t t�lt�s�n �p�tett�k ki. A bels� v�d��vet a Margit k�r�t, Alkot�s �t, Kis-Gell�rthegy, Gell�rthegy vonal�ban alak�tott�k ki. Arccal �szaknyugatnak retesz�ll�s h�z�dott a K�kgoly� utca, N�metv�lgyi �t, M�rtonhegyi �t ment�n, illetve arccal d�lnyugatnak a Horthy Mikl�s (ma Bart�k B�la) �ton. K�l�n�sen meger�d�tett�k a M�szaki Egyetemet, a Gell�rthegyet (Citadell�t) �s a V�rat. A budai oldalon az�rt nem �p�tettek ki el�re v�delmi vonalakat, mert sem a n�met, sem a magyar hadvezet�s nem sz�m�tott a Margit-vonal keleti szakasz�nak gyors �tt�r�s�re. Igen, Friessner t�bbsz�r is felh�vta az OKH figyelm�t a Margit-vonal gyenges�geire, de 3 napn�l az�rt t�bb ellen�ll� er�t rem�lt, f�leg, ha be�rkeznek az �ltala k�rt er�s�t�sek. A vonal gyors �tt�r�se meglepet�sk�nt �rte a D�l Hadseregcsoport parancsnoks�g�t. Hitler december 23-�n lev�ltotta Friessnert �s a 6. hadsereg parancsnok�t, Maximilian Fretter-Pic t�z�rs�gi t�bornokot nevezte ki. A D�l Hadseregcsoport parancsnoka Otto W�hler gyalogs�gi t�bornok, a 6. hadsereg� Hermann Balck p�nc�lok t�bornok lett. {I-394.} Friessner utols� int�zked�s�vel ki szerette volna vonni Pestr�l a 8. SS lovashadoszt�lyt, s Martonv�s�r t�rs�g�ben harcba vetni a Margit-vonal v�delmi rendszer�nek helyre�ll�t�s�ra. Egyidej�leg lesz�k�tette volna a pesti h�df�t az �n. cs�kkentett ter�letre. Guderian t�mogatta a javaslatot, de Hitler megtiltotta az �tcsoportos�t�st, valamint a h�df� lesz�k�t�s�t �s elrendelte annak h�zt�l h�zig val� v�delm�t. (Ekkor v�ltotta Friessnert.) A Budapest Er�d parancsnoks�g�t m�g jobban meglepte a Margit-vonal �tt�r�se, mint Friessnert. Bud�n egyszer�en nem �llom�soztattak sz�mottev� er�t. Azt, hogy a szovjet csapatok el�rt�k Bud�t, 24-�n tudt�k meg, amikor egy szovjet harcfelder�t� j�r�r ellen�ll�s n�lk�l befutott a J�nos k�rh�zig. A lakoss�got is meglepet�sk�nt �rte a beker�t�s. November eleje �ta megszokta a k�zeli �gy�z�st. Paradox m�don m�g �r�lt is a front k�zels�g�nek, mivel az angolsz�sz strat�giai l�gier� felhagyott a f�v�ros bomb�z�s�val. A lakoss�g kitelep�t�s�r�l december folyam�n m�r egyre kevesebb sz� esett. Eleinte a nyilas vezet�s tervezte azt, de sz�ll�t�kapacit�s hi�ny�ban egyre halasztott�k megkezd�s�t. V�g�l el�lltak t�le, egyr�szt az emberek (f�lrevezet�) megnyugtat�s��rt, m�sr�szt az�rt, mert a szovjet csapatok el�rehalad�sa egyre rem�nytelenebb� tette annak v�grehajt�s�t. December 24-�n d�lel�tt, amikor a gy�r� m�r majdnem bez�rult, a budapestiek kar�csonyi bev�s�rl�saikat int�zt�k. Az emberek az �v�helyekre csak janu�r elej�t�l h�z�dtak le. A k�r�lz�rt csapatok ell�t�sra k�t m�dszer k�n�lkozott. Kev�sb� volt sikeres az usz�lyok le�sztat�sa a Dun�n. N�h�ny meg�rkezett, de t�bbs�g�k akn�ra futott vagy els�llyesztett�k. A klasszikus m�dszer a l�gih�d ki�p�t�s�re volt. A 4. n�met l�giflotta k�tel�k�ben december 29-�n �ll�tott�k fel a Budapesti L�giell�t� Csoportot. A csoport tev�kenys�g�t febru�r 10-ig tudta folytatni. A ki�p�tett rep�l�tereket nem vehette ig�nybe. A buda�rsi rep�l�t�r december 24-�n, a ferihegyi 27-�n, a m�ty�sf�ldi 30-�n szovjet k�zre ker�lt. Lindenau a L�versenyp�ly�n alak�ttatott ki sz�ks�grep�l�teret, de azt sem haszn�lhatt�k sok�ig. Janu�r 5-�n az ostroml�k el�rt�k a L�versenyteret is. A Csepel-szigeten l�v� sz�ks�grep�l�t�r 6-�n esett el. Nem maradt m�s, mint a m�r bel�tt V�rmez�, r�ad�sul annak �szaki sark�t is el�rt�k janu�r 30-�n a szovjet �kek. A csoport legeredm�nyesebb m�dszere az ejt�erny�s tart�lyledob�s volt, de �gy is csak t�red�k�t tudt�k fedezni a v�d�k napi 08–100 tonn�ra becs�lt sz�ks�gleteinek. Az utols� akkord a kit�r�si k�s�rlet volt, mely val�s�gos m�sz�rl�ss� fajult. Pfeffer-Wildenbruch febru�r 10-�n d�lut�n rendelte el a gy�lekez�st a V�rban. A kit�r�s terv�t 11-�n d�lel�tt ismertett�k a hadoszt�lyok vez�rkari f�n�keivel, azok 16 �rakor az ezredparancsnokokkal. Ekkor �rtes�lt Hindy is a tervr�l. Csak 19.45-kor t�j�koztatt�k r�di�n Balck t�bornokot, nehogy ism�t tilt� parancsot kaphassanak. 20 �rakor indult meg a kit�r�s. A v�d�k �llom�ny�t ekkor 24 ezer n�met �s 20 ezer magyar katona alkotta. Ebb�l t�bb mint 10 ezer f� tudott �tt�rni a szovjet �ll�sokon, �m 785 f�nek siker�lt csup�n �tjutnia a saj�t csapatokhoz. A „cselleng�k” egy r�sz�t elfogt�k a budai hegyekben, m�s r�sze elt�nt (magyarorsz�gi �s Buda k�rny�ki sv�bok l�v�n hazamentek vagy elrejt�ztek). A szovjet t�z�rs�gpontosan 20 �rakor er�s t�z�rs�gi t�zzel �rasztotta el a V�rat �s az onnan kivezet� utakat. A kit�r�si k�s�rlet sz� szerint v�rbe fulladt. Nyilv�nval�, hogy a szovjet parancsnoks�g tudom�st szerzett a k�sz�l� kit�r�sr�l. M�ig ismeretlen azonban, mi m�don. {I-395.} Azzal, hogy a szovjet hadvezet�s Budapest ostroma, s nem megker�l�se �s blokk�roz�sa mellett d�nt�tt, 51 napos helys�gharcot v�llalt. Maga a budapesti csata, amelyet 1944. okt�ber 29-t�l 1945. febru�r 13-ig kell sz�molni, 108 napig tartott. Febru�r 11-�n a csata v�gleg eld�lt, 12-�n a v�d�k maradv�nyai kapitul�ltak, de a m�g ellen�ll� t�mpontok felsz�mol�sa, f�k�nt a v�r �s a Duna k�z�tt, 13-�n fejez�d�tt be. A kit�rt �s sz�tsz�r�dott katon�k ut�ni hajt�vad�szat 16-�ig tartott. A szovjet Budapesti Csoport 17-�n sz�nt meg.