A franciaorsz�gi hadj�rat sor�n a 7. p�nc�loshadoszt�ly �l�n eg�szen Cherbourg-ig t�rt el�re. 1941 febru�rj�t�l 1943-ig az �szak-Afrik�ban harcol� n�met csapatok (k�s�bb az �n. Afrikakorps, Afrika-hadtest) parancsnoka. Nagyszer� taktikai k�szs�ge �s ravaszs�ga miatt kapta a Sivatagi R�ka nevet az angolokt�l. R�viddel Afrik�ba �rkez�se ut�n meg�ll�totta Wavell t�mad�s�t, 1942 nyar�n viszont az õ elõnyomul�s�t tart�ztatta fel az Auchinleck vezette brit sereg. A gyakran v�ltoz� hadiszerencse ezt k�vetõen ism�t a n�meteket seg�tette, �m az el-alameini csat�ban v�g�l Montgomery d�ntõ gyõzelmet aratott, ezut�n az Afrikakorps �lland� h�tr�l�sra k�nyszer�lt, �m ek�zben kem�ny ellen�ll�st tan�s�tott. A v�gsõ veres�g elõtt Hitler hazarendelte, �j megb�zat�sa a franciaorsz�gi v�delem megszervez�se volt. Kider�lt sz�m�ra, hogy a propagandasz�lamokkal ellent�tben az Atlanti Fal nem l�tezik. L�zasan kezdett dolgozni a v�delem megerõs�t�s�n, de nem kapott kellõ t�mogat�st Rundstedt-tõl. A sz�vets�gesek partrasz�ll�sakor ism�t szembeker�lt r�gi ellenfel�vel, Montgomeryvel. J�lius 17-�n s�lyosan megsebes�lt. A kezdetben a F�hrert b�lv�nyoz� Rommel nev�t �sszef�gg�sbe hozz�k az 1944. j�lius 20-i Hitler elleni mer�nylettel. Nem bizony�tott, hogy akt�van r�szt vett volna az �sszeesk�v�sben, mindenesetre tudott r�la, �s egyet�rtett c�ljaival. Ezen okok miatt 1944 okt�ber�ben �ngyilkoss�gra k�nyszer�tett�k. A hivatalos indokl�s szerint sebes�l�s�be halt bele, �s hõs�knek kij�r� temet�st kapott.