MiG-29 FULCRUM
sszelltotta Gl Tams; HTML-re fordtotta S tra 2005.11.16. 22:21
A MiG-29-es az orosz Mikoyan-Gurevics terveziroda egyik legifjabb elfogvadszgpe, melyet kifejezetten elfog s lgtrvdelmi feladatokra tereztek, de mr az alaptpus is kpes fldi clok korltozott lgi tmadsra. A ksbbi tpusvltozatok mr teljes mrtkben alkalmasak fldi clok tmadsra is. Elszr 1986-ban mutatkozott be a tpus nyilvnosan a finnorszgi Kuopio Rissala lgitmaszponton, ahol egy finn MiG-21 bisz tpussal felszerelt egysgnl tett ltogatst 6 szovjet Fulcrum.
A gyrt szerint 1994-ig tbb kb. 2000 MiG-29-est gyrtottak, 5 f vltozatban, de az egyes alvltozatok szma elri a 40-et. Mg ma is gyrtjk cskkentett kapacitsban, de az Orosz Lgier fizetkptelensge miatt 1993. nyarra mr mintegy 100 j MiG-29-es llt lekonzervlva, vrva, hogy eldljn sorsuk.
Trtnet
Az 1960-as vek vgn a volt Szovjetuni vezetse plyzatot rt ki kt nagy manverez kpessgû harcszati vadszgp ltrehozsra. A ksztend gpeknek azt a feladatot szntk, hogy felvegyk a versenyt a szintn akkoriban kszl nyugati F-14, F-15, F-16 s TORNADO tpusokkal. A feladat vgrehajtst a Mikoyan-Gurevics ( MiG ) s a Suhoy( Su ) tervezirodk kaptk. A szovjet fl tapasztalat hinyban a mr ltez amerikai tpusok "tanulmnyozsval" igyekezett htrnyt behozni s a clnak megfelel gpeket kialaktani. gy megvizsgltk az amerikai F-5 E, A-37, C-130, F-4 s F-14 A tpusokat is. A A munka 1972-ben kezddtt, amikor rendszerbe lltottk a MiG-21 utols vltozatt a MiG-21 bisz-t s az els MiG-23-as vltozatokat. A hajtmû tervezsvel azt az Isotov Tervezirodt bztk meg, akik a Mi-8-as s Mi-24-es helikopterek hajtmûveit is gyrtottk. A hajtmû megptsvel azonban sok problma addott, mert a szovjet ipar nem volt alkalmas a sokkal nagyobb precizitst s j anyagokat ignyl ktram sugrhajtmû megptsre. Ez a problma az j RD-33-as hajtmû ksst s rossz zembiztonsgt eredmnyezte. Elektronikailag szintn nagy kihvst jelentett a szovjet iparnak az j gp s gy az j Slot Back kd radar elkszltig a MiG-23-as High Lark radarjt ptettk be. Ennek a radarnak mintegy 60 km-es a feldertsi tvolsga s nem alkalmas lefel val clzsra s tzelsre, teht fldhttrben, alacsonyan repl clok lekzdsre.
Az els prototpus 1976-ban kszlt el, majd a prototpusok elkszlte utn a bereplsi id cskkentsre kiadtak egy 20 darabos nullszrit is. Ennek a nullszrinak a gpei egy-egy rendszer tesztelsre voltak optimalizlva. gy volt a hajtmû, a loktor, a tûzvezet rendszer, s a fegyverzet tesztelsre kszlt pldny is. A berepls sorn 1978. jnius 16-n hajtmûhiba miatt lezuhant a 2. prototpus, majd ksbb a nullszria tovbbi 3 gpe semmislt meg, ezek kzl egy szintn hajtmûhiba miatt. A prototpusokkal s a nullszris gpekkel vgzett prbareplsek alapjn optimalizltk az egyes rendszerek mûkdst s a szerkezeti felptst. gy alakult ki a vgleges sorozatgyrtsra alkalmas gp, melynek els pldnyt 1983-ban adtk t, majd ettl kezdve folyamatosan vltottk fel a tpussal a MiG-21-eseket. Gyrts kzben tbbszr is vgeztek kisebb mdostsokat a szerkezeten.
Tpusvltozatok
MiG-29 A FULCRUM-A
Hossz 17.32 m
Fesztv 11.36 m
Szrnyfellet 38.1 m²
Magassg 4.73 m
Vzszintes vezrsk fellete 7.14 m²
Fggleges vezrsk fellete 13.5 m²
magassga 2.85 m
Kerktvolsg 3.67 m
Nyomtv 3.1 m
Tmeg res 10840 kg
max. felszll 18000 kg
Szrny terhelhetsge 410 kg/m²
zemanyag mennyisge bels 4365 l
kls szrny alatt 2* 1200 l
kls trzs alatt 1520 l
Toler/tmeg arny 1.0-1.1
Fordul szgsebessg belerntssal 20-22 fok/sec ( + )
lland 14-16 fok/sec ( + )
Fordulideje 12.5-16 sec ( 360 fok ) ( + )
Fordulsugr 800 km/h-nl 350 m ( + )
400 km/h-nl 230 m ( + )
Engedlyezett tlterhels 9 g
Max. sebessg fldkzelben 1.1-1.2 M ( 1300 km/h )
nagy magassgon 2.3 M ( 2480 km/h )
Max. hattvolsg 3 pttartllyal 2100 km
pttartly nlkl 1430 km
Max. replsi magassg 20000 m
Gyakorlati cscsmagassg 18000 m
Felszll thossz utngetvel 250 m
utnget nlkl 600 m
Leszll thossz 600-700 m
Fel/leszll sebessg 260-280/230 km/h
Hajtmû tpusa 2 Isotov RD-33
tolereje 8300 kg
A legltalnosabban elterjedt vltozat a volt Szovjet Lgierben s az egyetlen export vltozat. Sok szempontbl bizonyult mrfldknek az orosz replgpgyrts trtnetben. Az elszr viszonylag nagy mrtkben alkalmazott grafitszlas mûanyagok s specilis alumnium-ltium tvzetek nagy mrtkben hozzjrultak a gp nslynak 12%-kal val cskkentshez s az ezltal elrhet jobb manverezkpessghez.
A szintn jnak tekinthet aerodinamikai kialakts a nagyobb llsszggel s a kisebb sebessggel val biztonsgosabb replst biztostja. A szles gptrzsn s a specilisan kialaktott szrnybektsen mr kis sebessgnl is nagy felhajter bred. A szrnyak 42 fokban htranyilazottak. A ketts fggleges vezrskok, melyeket a hajtmûgondolk fels rszre ptettek, kiss kifel dlnek. A szrnyak teljes fesztvolsgn lehajlthat belplek vannak. A kilplen sima fkszrnyak s a kls rszen csûrk vannak elhelyezve. Leszllskor 25 fokra kitrtett fkszrnyakat alkalmaznak. Szovjet bereplpiltk szerint lehetetlen a gpet lapos dughzba vinni s magtl kijn a norml dughzbl a kormnyok elengedsekor. A ffutk kifel, a szrnyba csukdnak s emiatt cskkent a szrnyakba tlthet zemanyag mennyisg.
Figyelemremltak, br nem a legmodernebbek a gp elektronikus rendszerei is. A piltaflke berendezsei hagyomnyosak, hinyoznak kzlk a modern tbbfunkcis kijelzk, de az analg mutats mûszerek elrendezse eszttikus, knnyen ttekinthet. Az n. NATASA rendszer beszdinformcival ltja el a piltt, figyelmeztetve a rendellenessgekre s veszlyhelyzetekre. Ez a rendszer ssze van ktve tbbek kztt az ellensges loktorok besugrzst jelz berendezssel, a tûzjelzvel s sok ms vszjelzvel is. Az EKRAN rendszer az egyes mûszerek meghibsodsrl, a replgp llapotrl ad felvilgostst a fldi szemlyzetnek s a piltnak egyarnt. A TESZTER fekete doboz rendszer mgnesszalagra rgzti az alapvet informcikat s repls utn nem kell kivenni a gpbl, hanem t kell jtszani magnszalagra. Az SZPO-15 LM besugrzsjelz 6 fle radarsugrzst kpes megklnbztetni. Ezen fell rzkeli a besugrzs irnyt, intenzitst s azt, hogy a besugrzs lentrl, vagy fntebbrl ri-e a gpet. A fggleges vezrskok elrenyl rszben kapott helyet a BVP-30-26M radar- s infravrs zavarkat kilv berendezs, amely egyenknt 2*15 db 26 mm-es zavartltetet lhet ki.
A MiG-29-es N-019-es impulzus-doppler elven mûkd Slot Back loktora az orrkpban tallhat s rendelkezik n. look down/shoot down ( lefel nz s tzel ) kpessggel, mely segtsgvel kpes lekzdeni az alacsonyan, fldrnykban repl gpeket is. A loktor ltszge a gp eltti +- 25 fokos lgtrre terjed, ki, de ezt a piltaflke bal fels rszn lv kis karral jobbra vagy balra is ki lehet trteni igny szerint. A loktor a TZ-100-as szmtgp segtsgvel kpes egyszerre 10 lgi clt figyelni s ezekre 3 msodpercenknt raktt indtani. A felderts s a cl befogsa akr 100 km-nl is nagyobb lehet mells lgtrbl. A cl replsi magassga 30 m-tl 23000 m-ig, sebessge 180 km/h-tl 2500 km/h-ig terjedhet. A loktor felszni trkpezsre, terepkvet replsre, navigcira s felszni clpontok megvilgtsra nem alkalmas. A loktor htrnya, hogy csupn 5 fle mûkdsi mdja van s szoftverje nem hozzfrhet, teht nem korszerûsthet folyamatosan s a szmtgp jelfeldolgoz kpessge alacsony. A pilta a loktoron s az infravrs rzkeln kvl kpes a raktkat a sisakjra szerelt elektro-optikai berendezssel is clra irnytani, mely +-45 fokos indtsi szget biztost a gp eltt kzelharc raktk szmra, de az jabb R-73-as raktnl ez +- 60 fokra bvl.
A Fulcrum kifejezetten lgiharcra kifejlesztett vadszreplgp, gy fldi clok ellen csak korltozottan alkalmazhat. Leveg-leveg raktkbl 6 darabot vihet magval a replgp. A kt bels fegyvertartn ( s csak itt ) egy-egy R-27 R ( Alamo-A ) flaktv loktorirnyts ( esetleg R-27 T Alamo-B infrafejes ) raktt hordozhat, melyek maximlis indtsi tvolsga 95 km ( szembl tmadskor ). A ngy bels tartra egy-egy R-72, vagy R-60 infravrs kzelharc rakta fggeszthet. Az R-72-es modernebb, mivel brmilyen irnybl alkalmazhat tbb mint 8 g-s tlterhelsnl is. A clt kb. 45 km-rl fogja be s 300 m - 20 km-ig indthat. Nyugati elemzk szerint Az R-27 rakta az amerikai AIM-7 Sparrow-hoz hasonl kpessgû, amely utols vltozatt kivve nem volt tl eredmnyes. Az R-73-as rakta Nap krli holt znja hromszorosa az amerikai AIM-9 Sidewinder-nek, gy hatkony zavarssal meg lehet tveszteni. Korltozott az indt gp s a cl kztti magassgklnbsg is. Az R-60-assal elfordult, hogy leslvszeten csak harmaduk tallta el az egyszerû clnak szmt clgpet. A gp fegyverzethez tartozik 2, vagy 4 db BDZ-UMK-2 fegyverfelfggeszt konzol melyre fldi clok ellen hasznlhat nem irnytott 240, 80 s 57 mm-es raktablokkokat s bombkat pakolhatnak. A bal szrnytbe ptett GS-301-es 30 mm-es gpgy tûzgyorsasga 1500-1800 lvs/perc, hatsos ltvolsga 1800 m, mg a lvedk kezdsebessge 860 m/sec. Htrnya, hogy javadalmazott lszerkszlete csak 170 lvedk s a gpgycs lettartama csak 2000 lvs.
A hajtmûvek elrendezse praktikus, knnyû hozzfrst s gy egyszerû javtst, csert eredmnyez. A hajtmûvek impozns tolerejk ellenre sok baj forrsai mg ma is a Fulcrum-okon. Maga a hajtmû 1250 kg tmegû, levegfogyasztsa 80 l/sec s a turbina eltti hmrsklet 1350 Celsius. Az elmaradott orosz ipar korszerûtlensgnek ksznheten a hajtmû sszlettartama viszonylag kicsi: kb. 1000 ra. Kicsi, mindssze 300-350 ra a nagyjavtsok kztti idtartam s 50 ra a csapatkrlmnyek kztti idszakos ellenrzs idtartama. Szintn a hajtmû fogyatkossga, hogy fstlse elsegti a gp vizulis azonostst mr nagyobb tvolsgrl is. Elnye viszont az, hogy egyedlll manverezkpessget biztost a MiG-29-esnek mintegy 1.0-1.1 toler/tmeg arnnyal, amely lehetv teszi, hogy tvonalrepls kzben az egyik hajtmû akr le is llthat. Br ezzel csak korltozott mrtkben lnek a hajtmû gyakori meghibsodsa miatt. Mivel kett van belle, az egyik esetleges srlse esetn a msik biztonsgosan hazarepti a gpet. A nagymretû levegbeml nylsok tl kzel vannak a fldhz, ezrt gurulskor elfordulhat, hogy klnbz szennyezdsek jutnak a hajtmûbe, esetleg tnkretve azt. Ezt a veszlyt kszbltk ki a tervezk a szrnytbe ptett kopoltyk segtsgvel. Gurulskor a levegbeml nylsok lezrdnak. Ugyanekkor a szrny fels rszn a kopoltyk kinylnak, gy szolgltatva a megfelel levegt a hajtmûvek mûkdshez. Br sokan a hajtmûvek nagy fogyasztsnak tudjk be a MiG-29-es ki hattvolsgt, ez azonban nem igaz. Az RD-33-as hajtmû tulajdonkppen alig fogyaszt tbbet nyugati megfelelinl. A problma csak az, hogy kett van belle s ehhez kpest kicsi a betlthet zemanyag mennyisge. Br lehetsg van a hajtmûvek indtsra a gpbe szerelt fedlzeti indthajtmûvel is, a gyakorlatban legtbbszr kls ramforrsrl indtjk azokat.
A gp fkezst egy 17 m²-es fkerny, csszsmentes kerkfkek s nagymretû fklapok segtik. A fklapok a hajtmûvek kztt tallhat s felfel s lefel kinylva segtik a fkezst. A fkerny hza a hajtmûvek kztt kzpen tallhat.
A pilta lett a K-36 D tpus katapultls vja vszhelyzetekben. Ennek segtsgvel akr ll helyzetbl, a fldrl is biztonsgosan el lehet hagyni a gpet, br a gyri elrs az, hogy legalbb meg kell gurtani a gpet pr km/h-val. Ilyenkor az lsben tallhat 3.10 kg robbantltet 85 m-re repti fel a piltt, ami elegend ahhoz, hogy az ejterny kinyljon. A 250 kg-os lst egy 3300 kp tolerejû rakta lvi ki a gpbl s specilis stabilizcis rendszere van. ltalban a katapultls a kabintet ledobsval trtnik, de ha ez valami miatt nem lehetsges, akkor lehetsg van a kabintet ttrsvel val katapultlsra is. A katapultls sorn a pilta testt az ls igen rvid id alatt mintegy 100 km/h-ra gyorstja s 20 g er hat r mintegy 0.6 sec-ig. A katapultls teljes idtartama a kilvs beindtstl az ejterny belobbansig 0.7 sec. Br ez a katapultls jval nehezebb nyugati megfelelinl, mgis elismerten biztonsgos s mr szmos jl ismert esetben bizonytotta alkalmassgt a pilta letnek megvsra. Segtsgvel a biztonsgos a katapultls akr 200 m-rl hthelyzetbl is. Gyri adatok szerint 1991-ig mintegy 300 katapultls trtnt a tpussal s 100 katapultlt pilta kzl 97 piltt mentett meg srls nlkl a berendezs. A K-36 D-t elszr a Su-24 Fencer tpuson alkalmaztk, majd ez kerlt a MiG-29-esbe s a Su-22 Fitter-ekbe is.
A MiG-29-es bels zemanyagkszlete maximlisan 4365 l, mely 1430 km hattvolsgot biztost. Ezen kvl a trzs al felszerelhet egy 1520 s a szrnyak al egy-egy egyenknt 1200 l-es pttartly is ( a fegyverzet rovsra ), amellyel a hattvolsg 2100 km-re nvelhet. Az zemanyagrendszert halon s nitrogn semleges gzrendszerrel vjk attl, hogy az esetleges tallat esetn felrobbanjon.
MiG-29 UB FULCRUM-B
Ktlses harci gyakorlgp a MiG-29 A bzisn kifejlesztve. Az egyms mgtti kabinkialakts j kiltst biztost a hts lsen l oktatnak akinek a jobb elreltst szolglja a kabintetbe szerelt periszkptkr is, amely automatikusan kinylik, ha a futmûveket kiengedik s automatikusan zrul futmû behzskor.
A megvltozott orr kialakts miatt nhny antenna helye megvltozott.
A gp loktort egy kisebb rdi tvolsgmrvel cserltk fel, gy hinyzik fegyverzetbl az R-27-es loktorirnyts rakta. Fggleges vezrskjnak elrenyl rsze hinyzik, gy nem kerlt beptsre a zavartlteteket kilv berendezs sem. Br ez a vltozat ugyangy alkalmas szrnyanknt 3 fegyverzetfggeszt hordozsra, ezekbl ltalban csak egyet-egyet, vagy kettt-kettt alkalmaznak.
Az oktat lsbl a pilta egyes mûszereinek hibjt is lehet imitlni gyakorl cllal.
MiG-29 C FULCRUM-C
1986-87-tl rendszerestsre kerl alapveten ketts feladatnak sznt harci gp.
A kabin mgtti gerincvonalat megemeltk s plusz elektronikai berendezseket helyeztek el benne. Innen kapta a ppos gnynevet.
A fggleges vezrskok als harmadba egy-egy 190 l-es zemanyagtartlyt ptettek be s tptettk a piltaflkt is.
A Fulcrum-C-t alkalmass tettk a leveg-fld raktk irnytott vltozatainak a hordozsra is, ami biztostja a fldi clok eredmnyes lekzdst.
Br erre konkrt utalst sehol nem talltam, de valsznû, hogy a kisebb vltoztatsok mellett a radart jelentsen mdostani kellett, hogy fldi clok megvilgtst is lehetv tegye.
A tpus felteheten alkalmas az A-50 orosz AWACS gppel ( Il-76-bl kialaktott ) egyttmûkdni, ami jcskn cskkenten a fldi irnytsbl add htrnyokat. Az bizonyos, hogy trtntek ilyen prblkozsok, hiszen 1988. jliustl egy A-50 tpus gp tbbszr is megfordult az egyik MiG-29-est zemeltet magyarorszgi szovjet ezrednl.
A C tpusvltozatot csak a volt szovjet lgier tartja rendszerben, exportra nem kerlt, br voltak indiai trekvsek a tpus megvsrlsra. A Magyarorszgon llomsozott kt MiG-29-es ezred gpei is ehhez a tpushoz tartoztak.
MiG-29 K FULCRUM-D
A Szovjetuni a '80-as vek kzeptl pteni kezdte j, amerikai mintj replgpanyahajjt, a 65000 t-s Tbiliszit. A hajt utlag Leonyid Brezsnyevre, majd Admiral Kuznyecov-ra kereszteltk s ugrsnccal lttk el. Az j haj merben j kvetelmnyeket tmasztott a replgpekkel szemben s gy megindult a mr ismert tpusok talaktsa hajfedlzeti zemeltetsre. Felttelezhet, hogy a MiG-29 K az M vltozat hajfedlzeti vltozata ( vagy fordtva ).
A MiG-29 M-el csaknem azonos tpus, anyahajn val zemeltetsre optimalizlva. Jellemzek r az M vltozat sajtossgai, ezen fell pedig az anyahajs zemeltetsnek szmos jellemzje. Jellemzi a megerstett szerkezet s futmûvek, a fkezhorog s a felhajthat szrnyvgek.
Elmaradt a fggleges vezrsk zavartlteteket tartalmaz rsze is s helyette a trzs fels rszbe ramvonalasan ptettk a kilv berendezst, amely mr 120 db zavartltet kilvsre alkalmas.
Jelentsen megerstettk a gp fegyverzett is. Kt jabb csompontot alaktottak ki, 8-ra nvelve az sszes fggesztpont szmt. Ezek kzl 2-2 a felhajthat szrnyvgeken tallhat. A bels kt csomponton a lgiharc raktk mellett a csak nemrgiben kifejlesztett legmodernebb leveg-fld raktk is fggeszthetk.
Elhagytk a fkerny hasznlatt s a szrnytben lv kopoltykat is.
A hajtmû is mdosult, hiszen a Klimov RD-33 K tpus egyenknt 8300/10000 kg toler kifejtsre kpes.
A megnvelt fesztvolsg s a kopolty rendszer elhagysa lehetv tette, hogy az gy nyert helyre tovbbi zemanyagtartlyokat szereljenek be, 5700 l-re nvelve gy a bels zemanyag kapacitst, ami hattvolsg nvekedst is jelent. A gpet alkalmass tettk lgi zemanyagfelvtelre a kabin eltt bal oldalon tallhat behzhat zemanyagszonda segtsgvel.
Az els replsi teszteket 1987-ben vgezte ez a vltozat egy kifutplyra felfestett 1:1 arny hajsziluett segtsgvel. Az els les anyahajs leszlls 1989. november 21-n volt. A tbbszr megismtelt leszllsok alapjn a leszllsebessget mintegy 40 km/h-val nagyobbra, 270 km/h-ra kellett venni, mg a besikls szgt 13-rl 25 fokra kellett emelni.
Br a fejleszts pnzhiny miatt abbamaradt, 1994. tavaszn a moszkvai gyrtsoron nhny K vltozat MiG-29-es volt lthat, amely arra enged kvetkeztetni, hogy esetleg sikerlt eladni a Varjag flig ksz replgpanyahajt, amely a Kuznyecov testvrhajja. A haj irnt Kna s India is rdekldik s ennek fedlzetre kszltek a gpek.
MiG-29 KU FULCRUM ?
A MiG-29 K ktlses harci gyakorl vltozata, mely a MiG-29 K s UB jellegzetessgeit hordozza.
A gprl konkrt adatok nem lttak napvilgot. Az is csupn a kzelmltban derlt ki, hogy volt trekvs a megalkotsra, esetleg ltre is hoztk.
Az bizonyos, hogy szintn nyolc fegyvertartval rendelkezik s a ktszemlyes UB tulajdonsgai mellett rendelkezik a K vltozat hajfedlzeti sajtsgaival is. Egyes utalsokbl valsznûsthet, hogy az UB-vel szemben ez a vltozat mr az alap K vltozat loktorval rendelkezik s nem csak egy leegyszerûstett tvolsgmrvel.
MiG-29 M FULCRUM-PLUSZ
A legutols s legmodernebb vltozat, mely sokkal jobb replsi kpessgekkel, modernebb elektronikai berendezsekkel s irnyt rendszerrel rendelkezik, mint eldei.
Az els prototpus 1986. prilis 24-n replt s tovbbi 5 pldnnyal 1988-tl folytattk a tesztelst. A 151-es a vezrlrendszer, a 152-es az aerodinamikai mdostsok, a 153-as a loktor, a 154-es az j hajtmû, a 155-s az elektronikus rendszerek, mg a 156-os a fldi clok elleni fegyverzet tesztelsre szolglt.
A legfbb vltoztats az n. fly by wire ( elektronikus vezrlrendszer ) alkalmazsa, br a tervezk megmaradtak ennek az egyszerûbb, de mshol mr jl bevlt analg vltozatnl. Az analg irnyts feszltsgimpulzusok tjn trtnik, mg a digitlisnl a kormnymozdulat numerikus jelek formjban tovbbtdik. A digitlis vltozat modernebb, de igen bonyolult, a Gripen kt pldnya s az F-22 prototpus is e miatt zuhant le. Az elektronikus irnyts lehetv teszi a jobb manverezkpessget, mert a gp gyorsabban reagl a pilta mozdulataira. Ennek ksznheten a tmads kzbeni legnagyobb llsszg 24-rl 30 fokra nvekedett. Az elektronikus vezrlsnek ksznheten nehezebben srl az irnyt rendszer s a srlt kormnyszerveket a szmtgpek kiegyenslyozzk. Szintn nagy elny, hogy az elektronikus vezrls knnyebb s biztonsgosabb.
A csûr s magassgi kormnyknt hasznlt vzszintes vezrsk vezrlse ngyszeres, mg a csûr s a oldal kormny ( fggleges vezrsk ) hromszoros biztonsg. Az utbbi kt rendszernl 50 %-os kitrthetsggel a hidraulikus vezrlst is meghagytk. Szokatlan, hogy a pilta fellbrlhatja a maximlis llsszget hatrol rendszert a kikapcsolsval, vagy 17 kp-os kormnyervel. Ez azrt veszlyes, mert harc kzben a fokozott stressz hatsra a piltk kpesek a tlhzsra, ami sebessgvesztshez, dughzhoz, vagy eszmletvesztshez vezethet. A nyugati gpeknl erre nincs lehetsg.
A gp j tpus, Gardenija-1-FUE tpus radarbesugrzs jelzt kapott s a 120 zavar tltetet kilv berendezst a trzsbe helyeztk ramvonalasan a fggleges vezrsk nylvnya helyett. Helyet kapott benne egy aktv loktorzavar berendezs is.
Elhagytk a szrnytbe szerelt kopoltyk hasznlatt, mely az idegen anyagok szvcsatornba jutst volt hivatott megelzni. Helyette egy elektronikusan fûthet lehajthat rcs kerlt beptsre a hajtmû vdelmre, melyen 2 mm² felletû nylsok vannak s a jegesedst is megakadlyozza, ami nagy problmt jelentett a Su-27-es tpusnl.
A piltaflke HOTAS rendszerû, vagyis harc kzben minden kezelszerv mûkdtethet a gzkarrl s a botkormnyrl. Kt monokrm tbbfunkcis kijelz is beptsre kerlt. A baloldalon a navigcival s kommunikcival kapcsolatos adatok jelenthetk meg, a jobb oldalon az infravrs keres, a lzer tvolsgmr, a TV kamera, a loktor, a besugrzsjelz s a gp adatai s kpei jelenthetk meg. Mindkt kpernyn megjelenthetk a fegyverzettel kapcsolatos adatok. A klnbz mdok kt ngylls ( fel-le-jobbra-balra ) kapcsol segtsgvel kapcsolhatak s a kpernyk szlein fel van tntetve a 14 lehetsges varici, hogy a pilta stressz helyzetben ne tvessze el ket:
Loktor keress zemmdja balra-le
Feldertsi zna nvelse fel-fel
Feldertsi zna cskkentse le-le
Fegyverzet kivlaszts fel-balra
A hat klnbz clra optimalizlt MiG-29 M mûszerfalai klnbzek s gy nem tudni milyen lesz a vgleges kialakts.
Tovbbfejlesztsre kerlt az N-019 radar is. A fzisvezrelt N-010 Zhuk loktor egyszerre 10 cl kvetsre kpes s ezek kzl 4-re tud egyidejûleg raktt indtani s a berendezs automatikusan tr t feldert zemmdbl lgiharc zemmdba. A loktor hattvja 25 %-kal, trol s feldolgoz kapacits 400 %-kal mlja fell az N-019 Topzt. Az j loktor alkalmas lgi harc kzben keskeny svban fggleges psztzsra is. Trkpez zemmdban lptkarnyos trkpet biztost a pilta szmra, megknnyti a navigcit s a fldi clok megtallst. Lehetsges a terep egyes rszeinek a kinagytsa s a kp kimerevtse is. A loktor kompatibilis az sszes ms orosz tpuson alkalmazott leveg-fld raktval. Az j infravrs clkvet hattvolsgt mlyhûtssel megnveltk a korbbi 10-15 km-el szemben s a lzeres tvolsgmr alkalmas a gpgys lgiharcban val adatszolgltats mellett kis hattv infravrs lgiharc raktk indtsi paramtereinek a meghatrozsra s lzeres bombk irnytsra. A clt azonban nem tudja nmagnak megvilgtani, ehhez egy msik gp szksges. A lzerrel s infravrs rzkelvel egy hzban helyeztek el egy kis mretû, kisfelbonts TV kamert is, ami nappal alkalmazhat loktor nlkli clazonostshoz.
A fegyverfelfggesztsi pontok szmt 8-ra nveltk, a hordozhat fegyverzetet pedig 4500 kg-ra. A gpet a legmodernebb leveg-leveg raktkkal lttk el. Megjelent fegyvertrban az j aktv loktoros nirnyts R-77 ( AA-12 ), amely az amerikai AIM-120 AMRAAM orosz megfelelje. Ennek elnye, hogy nem kell a gpnek folytonosan kvetnie a clt loktorval, hanem elg azt a clazonostshoz, illetve szakaszosan mûkdtetni. Mivel a raktnak sajt radarja van, nem baj, hogy a nagy tvolsg miatt kicsi a clgprl a visszavert jel erssge. mert a rakta ahogyan kzeledik hozz, gy nvekszik a jel erssge s ezzel a tallati valsznûsg. A rakta inercilis navigcis rendszere segtsgvel repl a cl fel s csak annak kzelben kapcsolja be sajt loktort. A 18 kg-os robbantltetet lzeres kzelsgi gyjtval robbantjk, amely a cl replsi irnytl s sebessgtl fggen klnbz idpillanatban lp mûkdsbe. A gyjtszerkezet lestse biztonsgi okokbl csak az indts utn nhny tizedmsodperccel trtnik. A rakta nagy magassgban kzeled clra 90 km-rl, mg kis magassgban azonos irnyba repl cl esetn 20-25 km-rl indthat. A raktbl egyszerre max. 8 db fggeszthet a gpre. A rakta harci tmege 175 kg, hossza 3.6 m, trzstmrje 20 cm, manverezkpessge 12 g. Ennek a raktnak a ltezst s adatait a nyugati szakemberek ktkedssel fogadtk. Mint utlag kiderlt, a mr exportra is felajnlott raktbl eddig mg csak egy 100 darabos tesztszrit ksztettek el, amelynek nagy rszt prbalvszeteken fel is hasznltk. A gp alkalmas a Su-27-es R-27 RE ( Alamo-C ) s R-27 TE ( Alamo-D ) lgiharcraktinak a hordozsra is. Az utbbi hattvolsga 170 km. A leveg-fld fegyverek kztt tallhatk infravrs, lzer- s TV-irnyts bombk s raktk, loktor elleni raktk s atomfegyverek is. Fldi clok elleni fegyverzetben megtallhat mg a H-29 T, amely az amerikai AGM-45 Maverich-hez hasonl, a H-31 ( AS-17 Krypton ), amelynek lgvdelmi loktorok elleni vltozata is hasznlhat s mretvel s hattvolsgval kiemelkedik a fegyverzetbl A H-31 P 600 kg tmegû s 100 km hattvolsg loktor elleni rakta 90 kg-os robbanfejjel rendelkezik. Hordozsval a tpus alkalmass vlt Wild Weasel ( loktorvadsz ) feladatra is. A gpgy lszerkszlett 100 hevederre cskkentettk. jdonsg a KAB-500 KR s L, amelyek televzis, illetve lzerirnyts 500 kg-os bombk. Ezekbl 2-2 fggeszthet a szrny alatti bels kt-kt tartra.
A gp megnvekedett fesztvolsga, nagyobb zemanyagkszlete s megnvelt fegyverterhelse nagyobb tmeget ( 21-22 t ) eredmnyezett, amihez megnvelt tolerejû hajtmûre volt szksg s ersebb fkekre volt szksg. Az RD-33 K hajtmûben 77-rl 82 kg/sec-re nveltk a levegtfutst s a kompresszor els fokozata el mg egy llthat szgû terellaptsor kerlt. A K vltozat hasonl hajtmûve rendelkezik rendkvli zemmddal, amivel rvid idre jelentsen nvelhet a max. toler, de ez igen zablja az zemanyagot. A jobb s bal hajtmû csereszabatos. Ez gy van a magyar gpeken is, de a rgebbi, pl. nmet gpeken mg nem.
A hajtmûvek kztt sztnyl trzsfklapok helyett egy darab tbb mint 1 m²-es kinyl trzsfklapot alkalmaztak, amely hasonl a Su-27-esen, vagy az amerikai F-15-sn hasznlthoz. Az egy darab 17 m²-es fkerny helyett ktdarabos egyenknt 13 m²-es ernyt alkalmaztak.
A bels zemanyag kszletet 1500 l-el bvtettk, ami ltal 3200 km-re ntt az treplhet legnagyobb tvolsg s a harci hattvolsg 1500-2000 km-re ntt.
A gp sszlettartamt 2500-rl 4000 rra nveltk s a hajtmû lettartamt is 1000-rl 1400 rra emeltk s a 350 rs nagyjavtsi idtartamot is kitoltk 700 rra. Az lettartamot ugyan sikerlt megnvelni, de az egyes alrendszerek lettartama klnbz, gy gyakori a meghibsods.
1992-ben a lgier szakemberei gyrtsra javasoltk a tpust, de elbb a K vltozattl, majd a MiG-29 M-tl is megvontak minden llami tmogatst. gy maradtak az N-010-es loktor s az R-77-es rakta kztti egyttmûkdsben hinyossgok. Nem sikerlt befejezni az j trzs alatti 2500 l-es pttartly fejlesztst sem, amelynek fggesztjre mg egy raktaindtsn is elfrt volna.
Mivel a MiG iroda anyagi s szemlyzeti gondokkal kzd, elkpzelhet, hogy az M tpus hamarabb fog exportra kerlni mint hazai rendszerestsre, ugyanis a malajziai lgier 18 db-ot rendelt ebbl a tpusbl, amit 1994. vgig kellett volna leszlltani. Az zletet azonban veszlyeztetheti, hogy egyltaln megri-e beindtani a sorozatgyrtst 18 gp miatt.
Az indiai lgier is rendelt a tpusbl, de a bizonytalan szlltsi hatrid lejrtig hagyomnyos MiG-29-eseket kapott Oroszorszgtl, melyekkel vesztesgeit ptolhatta.
|